0db termék (0.-)
Kosár
Az Ön kosara üres

Hamvasbélazöld

Akit érdekel, királyok, alkirályok és császárok közül Csou en Laj volt az, aki kedvenc teájaként szerette és udvari teává emelte.

 
A zöldre több szót is használ a kínai nyelv, qīngjīng a türkizzöld és a fű zöldje, egyben tiszta, ragyogó 清, lú az elvont zöld szín 绿, a harmat 露, az itt párolgó Bi Luo Chun tea első tagja pedig a bì  碧 két jelből a shí dan követ jelölő gyökből és a pò jáde, ámbra jelentésű gyökből áll. Magyarul talán zöld drágakőként lehetne fordítani, de jelentése ismert kultúrtörténeti szerepénél fogva túlnő a drágakövön. A  luó spirális csigát jelöl (hui-bogár + lei - felgyülemlett) ami tehát egyesíti a tömegesség és a csigaforma jelét (螺茶 luo cha, csigává sodort tea), míg a chûn 春 a tavasz jele egyesíti magában egy növény, a nap és az idő jelentését. Bi luo Chun: a tavasz örökzöld (drágazöld) csigái.
 
 
Ahogy a tavasz végigvonul a 30. szélességi fokon, február elejétől (Yunnan) március végéig (Zhejiang és az északabbra eső területek) megkezdődik a kaméliák rügyfakadása. Minden kamélia azonos abban, hogy az új hajtás hármas levelet fejleszt. A háromágúságot használják ki a kaméliák metszésekor arra, hogy a legkülönfélébb formákat alakítsák ki. A három hajtásból kora tavasszal egy rügycsíra bújik ki, amiben óvatosan szétbontva megtaláljuk mindhárom levelet. Kis idő elteltével a rügy nyílni kezd, a középső rügy önállóan kandikál az ég felé. Teljes pompájában ez a rügy a klónok nagyobb részén 2-4 cm hosszú. A Bi Luo Chun ennek a rügynek a leszedése, olyan érettségi fokban, amikor teljes méretének alig felét, kétharmadát éri el. A rákövetkező időszakban megnövő csonka hármas, vagyis két rüggyé redukált új hajtás lesz a Long Jing, Anhuiban pedig a Mao feng. Nyilvánvaló, hogy az éppen kibújt kicsiny rügyet, csak egyenként kézzel lehet lecsipkedni, ez a legjobb minőség. Ha a nyílással várnak és a kettéváló rügyet együtt csippentik le, az sötétzöld és hamvas világoszöld rügyek szelektálatlan halmazaként jelenik meg, ez a piacon legjellemzőbben előforduló Bi Luo Chun. A csak egy rügyet tartalmazó különleges minőségű Bi Luo Chun egyöntetű ezüstös, jáde zöld, friss, gyümölcsös illatú, barack, szilva, narancs és naspolya aromájával keverten. Fél kilogramm különleges minőségű Bi Luo Chun 60-70.000 rügyet tartalmaz, az alacsonyabb minőség esetében ez a szám az előzőnek a fele. A Bi Luo Chun tehát teakategória, amit a nyilvánvaló korlátok, a rendkívüli munkaigényesség miatt csak olyan ültetvényeken termelnek, ahol a klíma, a klón és az üzem által kiszolgált piac ezt lehetővé teszi. Dong Ting Bi Luo Chunon kívül Zhejiang és Jiangxi, Yunnan és Guangxi számos ültetvényén és Tajvanon is termesztenek, de Bi Luo Chun típusú jónéhány szecsuáni tea is. A Bi Luo Chun szülőhazája a Jiangsu és Zhejiang tartomány határán elterülő Tai Hu tó 太湖 (Kína harmadik édesvizű tava) és a tó mentén elnyúló Dong Ting hegység. A hegység egy ponton félszigetként nyúlik a tóba (Teknős-félsziget. (Keleti Dongting) és a tóból sárkányként kiemelkedő szigetben bukkan fel újra (Nyugati Dongting) A hegyek és a tó állandóan párás mikroklímát biztosít az amúgy is nagy csapadékhoz jutó teaültetvényeknek. A tó mellett mára tízmilliós agglomeráció, ami azelőtt sem volt elhanyagolt szeglete a világnak, erről tanúskodik a tekercs, a prosperáló Suzhou címmel, rajta pálmák, kereskedőnegyedek, teaárusok, nyüzsgés, zsibongás. Ilyen vidék ez.
 
 
 
Amikor néhány gramm Bi Lou Chunt vesz a kezébe az ember, valamilyen módon minden kínai teát a kezében tart. Évszázados tapasztalat egyetlen cél érdekében – hogyan lehet az alapvetően kesernyés zöld teában átmenteni azt a kerekséget, teljességet és egészséget, amit a természet adott úgy, hogy felfedjük benne elegánsan vékony, majd egyre gazdagodó édességét. A Bi Lou Chun mai neve (a tavasz smaragd/jáde csigái/spiráljai) inkább formai jegyeket emel ki, illetve a spirál, mint tartalmi elem a kígyóra, sárkányra, a termékenységre, az esőre és a tavaszra utal.
Hosszú évszázadokon keresztül Xià Sha Ren Xiang   吓 煞人香  (meghökkent, szó szerint, halálra rémült ember illata, átvitt értelemben bámulatos illat) névre hallgatott. Szintén többszörös legenda eredményeképpen, amik közül a most következő szép történet végre nem császárokról, nemesekről szól, hanem a teát hosszú évszázadok óta termesztő, minden részletében ismerő és nevelő földművesekről. A legenda szerint a teaszüret után hazatérő munkások minél több teát próbáltak utolsó kosaraikba tenni, így a végén tunikájuk ujjába is gyömöszöltek. Testük és a ruha melegétől a tea kissé megtörve rendkívüli illatot árasztott, így nevezték el a parasztok bámulatos illatúnak. Parasztos illatú, na!
 
 
A másik, immár sokkal arisztokratikusabb történet, a késő XVII században élt Kang Xi császárnak adja a keresztapa szerepét. Kang Xi császár meglátogatta a Taihu tó vidékét Zhejiang tartományban és vendéglátója teával kínálta. A tea tisztaságától és édességétől meglepett Uralkodó a tea neve felől érdeklődött, majd megtudva nevét felháborodott annak közönségességén. Benevezve a teaelnevező versenyre maga elé rendelt némi felöntetlen teát, figyelmesen megszemlélte (képzeletbeli szemünk előtt először Rákosi Mátyás, majd Mao Ce Tung bukkan fel búzakalászt és teát simogatva) majd a  Tavasz Jáde Csigái névvel illette. Az eredeti név helyben mindenesetre népszerűbb. A Bi Luo Chun ültetvényeken gyakran látunk gyümölcsfákat, barackot, szilvát, kajszibarackot, citromfüvet, amit, tekintettel arra, hogy igen kényes, korai, rügyszakaszban szüretelik, azzal a tudományosan nem igazolt hiedelemmel ültetnek, hogy távol tartsa a kártevő rovarokat. Ezentúl, azt hirdetve, hogy a gyümölcsfák virágzása jótékony hatással van a tea ízére, jó ürügyül szolgál a tea végtelenül sokszínű ízvilágának megmagyarázására és reklámnak sem utolsó.
Akit érdekel, királyok, alkirályok és császárok közül Csou en Laj volt az, aki kedvenc teájaként szerette és udvari teává emelte.
 
 
 
Végül következzen a Bi Luo Chun eredeti eredetmondája, szívbemarkoló, csodálatos mese, termékenységgel, sötét istenekkel, és a mindent legyőző teával:
 Egy Bi Luo nevű lány és egy fiú a Dong Ting ellentétes oldalán éltek és halálosan egymásba szerelmesedtek. A hegy gyomrában, ami elválasztotta őket egymástól egy szörny élt (sárkány), aki egy nap megjelent és a lányt követelte magának feleségül. A fiú hét nap, hét éjjel küzdött a szörnnyel a lányért és bár a végső harcban győzelmet aratott, súlyos sebei végül őt is földre kényszerítették.
Bi Luo ifjú jegyese keresésére indult, de mire kedvesét megtalálta, annak állapota már-már reménytelen volt. Egy nap, amikor a lány gyógyfüvek keresésére indult a Dong Ting hegyre, egy kis teafát talált közel ahhoz a helyhez, ahol korábban kedvese és a szörny vívták harcukat. A lány gyökerestül kivette a fát és hazavitte magával abban a reményben, hogy talán segítségére lehet kedvese meggyógyításában. A lány szerető gondoskodással ápolta a fát és a fiút, a tea szinte azonnal rügyezni kezdett, s a rügyekből a lány teát készített kedvesének, mire a fiú csodálatos gyorsasággal kezdett felépülni. A dolgok azonban nem mentek olyan jól, ahogy az első látásra tűnt, a lány teljesen kimerült a rengeteg megpróbáltatásban, végül ágynak esett és néhány napi szenvedés után meghalt. Az időközben szerencsésen felgyógyult fiú majd megőrült bánatában, majd jó pár nap után úgy döntött, hogy a lányt ahhoz a teafához temeti el, ami megmentette a halál markából. A fiú haláláig ápolta a minden évben gyönyörű virágokba boruló teafát, ami egyre híresebb lett, végül az emberek a lány emlékére csak így nevezték: Bi Lou Chun- azaz újjászületés.
 
 

A Tai Hu menti Dong Ting hegységben szedett Bi Luo Chun valóban a teák egyik lehetséges végpontja. Nyugaton talán még nem minden jegyét szeretik és ismerik, túl sok az utánzat is, de az biztos, hogy olyan féktelen és kitartó kézművességgel készített teával van dolgunk, ami minden teázás után újra felfedezésre indít.
 
A saját képek mellett a képek forrása a biluochun.org