0db termék (0.-)
Kosár
Az Ön kosara üres

Mengding Ganlu

Szecsuáni teákhoz egyáltalán nem könnyű hozzájutni.

A mengdingi teák nagyon jó minőséget, egyedi ízt, régmúltból táplálkozó tradíciót jelentenek.
A Mengding hegy Ganlu nevű teája sokszoros jelentésű, ezzel kapcsolatosan figyelmükbe ajánljuk az édes teáról szóló cikkünket.
A mengdingi teákról készített videónkat itt találja.
 
 

méng: elborított, eltakart, ködös
ding: csúcs, hegycsúcs, hegytető.
gŕn: valami a szájban: kou, édes
lu: csepp, harmatcsepp, aromás ital   

Szecsuáni teákhoz egyáltalán nem könnyű hozzájutni. Szecsuán nem igazán van rászorulva az európai, vagy amerikai exportra. Az organikus teákat termő szecsuáni teaterületek korlátozott termőképességűek. A Meng Ding hegy (É.sz. 29°58'11.71" k.h. 102°52'42.52") és környékének, Szecsuán fő teatermő területének éves teatermése nem éri el a 60.000 tonnát, beleértve a második és harmadik szedés teáit is. A Meng Ding Szecsuán délnyugati részén található hegy, ahol magashegyi, szinte kizárólag organikus teákat termesztenek
 
 

z állandóan ködös hegy csupán tizenöt kilométer hosszan nyúlik el, kb 120 km-re Délnyugatra Chengdutól, légvonalban kb. 40 kilométerre északnyugatra Emeitől, a Mingshan kerület székhelye Ya'an város fölött. A MengDing a klasszikus kínai teavidékek legnyugatabbra eső területe, továbbhaladva elveszünk a Transzhimalája, és Tibetet övező magashegységek között. Mikroklímáját az Emei hegyéhez hasonlóan jelentősen befolyásolja a szecsuáni fennsíkról a hegyek felé felszálló légtömegek által szállított soha meg nem szűnő csapadék, pára és köd. Itt ontja tartalmát a földre a ?nyugat-szecsuáni égi tölcsér?. Az itt termelt teák 742 óta kötelezően beszolgáltatandó teák voltak, kereskedelmi forgalomba egyáltalán nem kerülhettek. Ez persze tönkre is tette volna a helyi teaművelést, így a kínai teák közül egyedüliként a maguk a mengdingi tekartek is császári tulajdonban maradtak a Tang dinasztiától egészen 1300 éven át a Qing dinasztia végéig. A néphagyomány úgy tartja, hogyha a legjobb teát akarjuk megkóstolni, akkor a teát a Mengding-hegyről kell beszerezni, vizet hozzá pedig Zhenjiang Zhongling-forrásából vegyünk, felölelve ezzel a teljes kínai teahagyományt nyugattól, keletig.
 
A Császári kert nevű teakert 1186 óta működik és hagyományosan hét fajta zöldteát termeszt, a következő szortimentekben:

  • Édes harmatcsepp (Ganlu) 蒙顶甘露 , zöld tea;
  • Sziklavirág: (Shiya) , sárga tea
  • Sárga hajtás: (Huangya) 黄芽 sárga tea;
  • Örök tavasz ezüstlevél (wanchun Yinye) yinnye zöld tea;
  • Rizshajtás ( Miya) zöld tea;
  • Cui Zhu (jádezöld bambusz)  zöld tea;
  • Mao feng (havas csúcs)  zöld tea;

 de ismert mengdingi teák a

  • Xue Hua 雪花, hópehely,
  • a Si Bei Xiang 四杯香 (négy csésze)
  • és a szokásos kínai osztályozásnak megfelelő teák (Cui Yu, Mao Feng, stb...)
 
 
Az épület, ami egykoron a Tea és Ló kereskedelemmel foglalkozó részlegnek adott otthont, a hegy lábánál található. A teatermesztést, beszolgáltatást ellenőrző részleget 1074-ben alapították és nagy szerepe volt a Tibet felé zajló kereskedelemben.
A hely szelleméhez híven a Meng Ding teák eredete a buddhizmushoz kötődik, egy, a legenda szerint Pu Hui, más források szerint Wu Lizhen nevű buddhista szerzeteshez, aki a Nyugati Tang dinasztia elején (24-206) i.sz. 53-ban hét teafácskát ültetett el a Menghan hegy kolostorának kertjében. A fákról szedett teáról az a hír járta, hogy sokféle betegségre gyógyírként hat és meghosszabbítja az életet. Így lett a szecsuáni Meng Ding tea a Halhatatlanság teája (? ? - Xian Cha), minden más teát csak ehhez képest határoztak meg és neveztek úgy, hogy „a másik”. A Meng Dingről származó teák voltak a szecsuáni teatermesztés legkorábbi gyermekei. A Tang dinasztiától kezdődően beszolgáltatandó teaként bukkannak fel az adóíveken a kora tavaszi Meng Ding teák, sőt Fő Teaként hivatkoznak rá. Az ős fákról mindmáig szedett, immár 2000 éves teát ma isteni teaként szedik és ízlelik. A Gan Lu voltaképpen egy szecsuáni Bi lou Chun, egy erősen sodrott fehér - világoszöld színű, organikus rügytea, édes, világos, sárgászöld öntettel. A ködös hegy édes harmatcseppe a meng dingi teák legmagasabb minőségi fokozata. A szüret általában április közepén-végén kezdődik, a feldolgozás módja pedig kínai viszonylatban is egyedülálló kézi munka; a rügyeket négyszer, ötször tenyérben sodorgatják mindig azonos irányban. A sodrás egészen a kívánt forma elnyeréséig folytatódik. Ma úgy tartjuk, hogy a Mengdingi teák képviselik a legmagasabb színvonalat a sodort, sütött, organikus kínai zöld teák között. Végtelenül kifinomultak, ízletesek és ízlésesek, kicsit sem szúrósak, de néha a virágminták is hiányoznak róluk. Kárpótlásul inkább édes gyümölcsök, kajszibarack aromáit visszhangozzák. Egy magashegyi környezet, félrevonult magashegyi teái.
 
 
A Meng Ding csúcsán egy kolostor található, az égi tető, a Tiangai kolostora. A legenda szerint itt élt Wu-Lizhen a mengdingi tea alapítója, Li Jianfu, az Északi-Song dinasztia egyik elöljárója, aki a császári teakerteket alapította és gondozta, magyarán megreformálta a teatermelést. Kiemelendő, hogy történeti források szerint néhány évet itt élt életéből Lu Yu is. A kolostor főtermének falait a teaművelésével és történetével kapcsolatos freskók töltik be. A csarnok mögötti falon kőbe vésett feliratokon különböző korok prózaírói és költői írnak a Mengdingről.
A mengdingi teát egyféleképpen lehet csak inni. Helyben egy egyszerű, a szokásosnál kisebb gaiwant használnak, amit időről időre, réz, vagy vaskannákban melegített vízzel öntenek fel, lágyan átsimogatva a csészében úszkáló leveleket. Mi 80-85 Co-os lágy vízzel készítjük, kifulladásig.