A puerh tea receptjei

A Pu'erh egyik legattraktívabb tulajdonsága az érésre való képessége. Az öreg = jobb mítosza nagyon erős nyugaton és keleten egyaránt. Így hát a puerh formákon látható - majd később látni fogjuk - talányos jelzések között minden egyértelmű kapaszkodó nagyon fontos a kezdőknek. Ezek közül a jelzések közül a legfontosabbak azok a leírások és számsorok, amik a pu'erh receptjét jelölik. Milyen receptet? A pu'erh kétarcú tea. Az eredeti teahegységekből származó, vad fákról szedett és formába préselt teák jelzése a dekoráción túl csak a szülőhely, az eredet megjelölésére szorítkozik.

Ez az esetek jobbik részében azt jelenti, hogy a tea 100 %-ban arról a helyről származik, amit megjelölte.

A fenti lepény például igencsak kevés információval szolgál. Művészien stilizált betűkkel csupán annyi olvasható rajta: Bang Wei Cha Wang, azaz Bang Wei Tea Király. Mellette is csupán a terület, a La Hu kisebbség Lancang Fu Dong autonóm kormányzatú területe van megjelölve. Itt nincs szükség több magyarázatra, ez a mai puerh piac egyik extraklasszis lepénye teljes egészében ősi vad fákról szedett leveleket rejt.

De a pu'erh, legyen zöld, vagy sötét sok más teához hasonlóan egy blend-azaz keverék.

Blendsége nagyon is lényeges tulajdonsága, mert a szubtrópusi környezetben, más területektől eltérően, tavasztól őszig, bár eltérő karakterű, de változatos és jó minőségű teákat lehet szedni, egymás után akár 6-8-szor is. Így a különböző kiadású, különböző eredetű és különböző levélnagyságú teák, egymással keverve, végtelen számú variációt tesznek lehetővé. A 70-es évektől kezdve a pu’erh termelők saját kódrendszert vezettek be a nagyszámú pu-erh variáns rendszerezésére. A kód a hagyományos csomagolás minden részén látható, a papíron és belül, közvetlenül a lepényen elhelyezett kis címkén (nei fei ) és a másik belső címkén is. Újabban a patinás, nagy múltú cégek az elterjedt hamisítás kivédésére hologramos címkéket is használnak. A címkéken szereplő négy jegyű szám szinte a tea tulajdonnevévé válik, különösen így van ez a híres, jól bevált klasszikus receptek esetén.k.

• Az első 2 számjegy a tearecept első használatának évszámát jelöli, tehát nem a tea, hanem a recept évjárata. 9856-os, vagy 9956 teát több, egymást követő évben is készíthetnek.
• A harmadik számjegy a nyers tea, a maocha szüreti besorolása egy 10 fokos skálán. A receptet követve a teamester különböző fokozatú leveleket kever össze. Évjárat, minőség és recept, nem kevésbé pedig a piaci igények szabják meg a keveréket, de az is előfordulhat, hogy a keverék ugyanazon minőségi fokozat leveleiből áll. Általában eltérő fokozatú levelet használnak a préselt tea felszíni rétegéhez és másikat a belsőhöz. Így például a 7542-es tea esetében a 4-5-ös kategóriába tartozó leveleket használtak a felszíni rétegekhez, 5-6-os kategóriájút pedig a testhez.
• A negyedik kód a gyártó cég kódja.

Puerh cégek

Ma több ezer cég gyárt puerht, ezért a klasszikus receptek számsorai az ő logóik alatt is felbukkanhatnak.

A kód a régi teák esetében a gyűjtőknek arra nézve is szolgáltat információt, hogy gőzölt, vagy nyers, zöld teát tartunk-e a kezünkben, de ehhez már nagyobb helyismeret kell. 7542 és 8582 például mind zöld formák voltak, míg a 7663 mind sötét. Az XYZ kódok ritkábban tűnnek fel, úgyis mondhatnánk, még egy gyűjtő számára is kevés információval szolgálnak, amennyiben egyes tételek részleteiről mesélnek. A 70-es években például kizárólag négy kódot használtak: 205, 206, 503, 504 és arról meséltek, hogy a tételt malomban kövekkel, vagy gépekkel préselték, vagy arról, hogy az illető tétel napon szárítva nyerte el végső formáját, vagy esetleg fenyőágak tüze fölött füstölték.
De ha a recept kódja csak a receptté, akkor honnan lehet tudni, milyen idős a teánk? Ez első látásra egy kicsit nehezebb. A gyártók a lepényeket téglákat összegyűjtve csomagolják. A gyűjtőcsomagra minden esetben rápecsételik a gyártó pecsétjét, a recept számát és beletesznek egy kartont.

 Ezen az első szám (ebben az esetben a 601-ből az első az adott évtized éve, azaz 2006), a 01 a kiadás sorozatszáma, ez tehát kora tavaszi tea, ebből következően nagyobb az ereje, élesebb, később kezd majd érni, de gazdagabb is az ízvilága. De honnan fogom tudni, hogy az előttem lévő akár az eredeti kartonnal kiegészített lepény a 80-as, vagy a 90-es évekből való és miért nem pecsételték rá egyszerűen az évszámot? A kérdés jogos, válasz nincs. 1995-ig a puerh egy kis tartomány belügye volt, ma a világ minden táján keresett tea. Az új kiadású teáknál tartják magukat a rusztikus hagyományokhoz, (pálmalevélbe csomagolják a teát ), de ügyelnek a legapróbb részletekre is. Az 50-es, vagy a 80-as években ennyi információ bőven elegendő volt a tea piacra viteléhez. Aki gyűjt, gyűjtsön. Ismerje meg a legapróbb részleteket, az 1973-ban használt betűtípusokat, tintákat, zsinórokat és címkéket és akkor nyugodtan fizethet majd 3.000.000 forintot egy általa biztosra vett eredetű, antik tea kötegéért. Vannak katalógusok, szakértők, jegyzékek, ismertetőjegyek és vannak csalók, akik szintén gyártanak katalógusokat.

Mi csak ülünk és jó teát iszunk.