0db termék (0.-)
Kosár
Az Ön kosara üres

Jóga és Tea

Generációváltás van, a teaházak a bőrükön érzik, megérkeztek gyermekeink, nagy ikonokkal, okosabbnál okosabb készülékekkel, egyénre szabottnak hitt vágyakkal és én tudattal.

Jóga
 

     Generációváltás van, a teaházak a bőrükön érzik, megérkeztek gyermekeink, nagy ikonokkal, okosabbnál okosabb készülékekkel, egyénre szabottnak hitt vágyakkal és én tudattal. Gyorsan írnak, gyorsan kattintanak, szeretik a gyors, hangos közösségi akciókat. Ők fogják meghaladni a fogyasztói és a munka társadalmát. Kritikájuk erős lehengerlő gesztusokból áll össze, de véleményem szerint a rendszert megdönteni nem fogják, csak más, magasabb, tökéletesebben működő szintre fogják helyezni. Egy részük fogékony a zöld problémákra, magasról tesz a megkövesedett, a rendszerrel (megint) összenőtt vallásos hatalmi intézményekre, ebből következően beszippant mindent, ami szabad, tiszta, organikus hit, vagy példa, legyen az Krisztus, Buddha, az Evangélium, a hopi indiánok, a sámánok útja, vagy a Tao, ezért keverednek soraikban a radikális bal mindent ledöntő, progresszív és a radikális jobb az ősmagyar mítoszokhoz visszavezető tanításai. Táncolva füveznek, zenére teáznak és gerilla-jógáznak.

Mindenből egy kicsit.

Ezen a ponton nem árt, ha a teás oldalon röviden foglalkozunk azzal, mi a közös és mi nem ezekben a tanításokban, mi a közös nevezője a buddhizmusnak, a jógának, és a teának.

 
tea és zen, tea és jóga, tea és tao
 

A jógások, taichisok, taosok és a buddhista közösségek tagjai is rendszeresen, mindennapi módon teáznak, de nem úgy, ahogy egy tea iránt elfogult, teát tanult ember teszi. Úgy is mondhatnám, hogy közönségesen teáznak. Nem nagyon foglalkoznak a teával, szinte tudomást sem vesznek róla - az számukra csak egy eszköz, és nem is az első a sorban a saját használati eszközeik közül.

  Pedig a köztudatban a tea és a jóga, meg "úgy általában a keleti filozófiák" egyek. Bizonyíték rá a keletről jövő mondás is: "tea és zen - egy íz".
Keleten sem könnyebb a helyzet. Ha körülnézünk a társadalmi, különféle vallási-, civil és szak-szerevezetek programjaiban, ezek az autentikusan keletinek tulajdonított művészeti, önképzési formák nagyon erős toposzokként jelennek meg, csak  unottabban, mert ott ez olyan mindennapi és elkopott, mint Hajdú-Biharban a Bocskai, Vas megyében meg a Vasi Volán. A fiatalok nagy része nem foglalkozik sem zennel, sem jógával, sem teával, annak ellenére, hogy valamikor, egy alternatív iskolai foglalkozás keretében még tanulták is. Túlnyomó többségük lejárt lemeznek tartja és sokkal lelkesebben böngészi a mobil alkalmazások piacát, vagy a nyugati ösztöndíj lehetőségeket.
 
A képet tovább bonyolítja, hogy nyugaton (és ebből a szempontból mi is nyugatnak számítunk) a fittnesz stúdiók jóga tanfolyamain és más színtereken a jóga egyre népszerűbb sportként jelenik meg, ami kíméletesebb, terjengősebb, de alapvetően mégiscsak egy testmozgás.

Mégis szerencsénk van, mert Magyarországon jónéhány nagyszerű jógaközpont létezik, nagy tudású tanárokkal, médiumokkal, és egyre szélesedő társadalmi bázissal. Mi köze tehát a jógának a teához és a zenhez és fordítva?
 
  Patanjali Jóga szutráinak több magyar fordítása is van, az egyik itt, a másik itt,  érhető el. Mindegyik alkalmas a szöveg megértéséhez, amennyiben az olvasó néhány alapfogalommal tisztában van. Az első nagy rész, az 51 szutrából álló Samadhi Pada a jóga tulajdonképpeni célját, írja le.  Itt máris meg kell állnunk. Minden keleti művészet és harcművészet sajátja az intuitív, türelmes, az anyaggal eggyéváló gyakorlás, tanulás, így a tevékenységnek, legyen az zen, tea, vagy jóga nincs semmiféle célja. A cél maga a gyakorlás. (A cél elérés, megnyugvás és máris birtoklás. Ezek az attribútumok szöges ellentétben állnak magával a tanítással.) Tehát az első rész éppen az ún. céllal foglalkozik, ami a Samadhi. Ezt gyakran magyarázzák úgy, hogy maga a jóga szó is egyesülést jelent, ami megfelel a samadhi eggyé váló egyesülésének, ami voltaképpen test és lélek feloldódását jelenti a minden egy megtapasztalásában. Valójában a samadhi, sem mint cél, sem mint eredmény nem értelmezhető, többet árul el a jóga lényegéről az ebben a fejezetben található szakasz:

"Yogaś citta-vritti-nirodhaḥ" ."A jóga a tudati változások korlátozása (lecsendesítése)". Mint a teában, a zenben, a kalligráfiában, a harcművészetekben. A samadhi a tudat lecsendesítése révén elérhető állapot, tapasztalás - maga a jóga.

'A gyakorlat a [kioltódás] stabilizálására tett hősies erőfeszítés. (1.13.)
E gyakorlat csak akkor vezet szilárd eredményre, ha hosszú időn keresztül, megszakítás
nélkül és teljes figyelemöszpontosítással végezzük. (1.14.)
A vágytalanság az a magasztos tudatállapot, amely nem szomjazik sem a „látott”
(megtapasztalt), sem a „hallott” (áthagyományozott) dolgokra. (1.15.)"

 
 
 
 

A második rész (Sadhana Pada) magáról a gyakorlásról, annak módjáról, a szerezhető tudásról szól. Itt Patanjali, aki a szöveget az i.e II. században állította össze, két utat jelöl ki, az egyik a Kriya Jóga, a másik az Ashtanga Jóga. Ez utóbbi a nyolcszirmú Jóga.


 
A Jóga nyolc szirma


 
  A nyolcszirmú, avagy nyolclevelű jóga kifejezés egy metafora, a jóga gyakorlása során követendő, bejárandó út leírása. Ez a tanítás voltaképpen minden intuitív, személyes megismerő folyamat tízparancsolata. Nem véletlenül mondunk tízparancsolatot, a nyolcszirmú virág erkölcsi, gyakorlati útmutató, aminek egyetlen állomása sem hagyható ki. Mi kell az igaz úthoz, gyakorláshoz, ami elvezethet a teremtővel való egyesülés megtapasztalásához?

A nyolcszirmú virágként ábrázolt jóga kettős sziromsorból áll, kívül öt, belül három szirommal.
A külső szirmok, egyúttal lépcsők a következők.
Az első öt szirom közül az első kettő egy személy külső és belső adottságainak felsorolása, olyan tulajdonságok, amiket mindannyian egyrészt hozunk magunkkal, másrészt megtanulunk, elfogadunk, ellesünk; tapasztalások, adottságok és erkölcsi alapvetések. Ezek mindegyike öt fő szabályt tartalmaz.

 
sokaság, mindenség
 

 

  • Yama


önmegtartóztatás  - az önmegtartóztatás öt eleme;
 

  •     Ahimsa: a nem ártás szabálya, tartózkodás attól, hogy bárkinek (beleértve magunkat, az állatokat, a világban lévő dolgokat) fizikai, lelki sérülést okozzunk, szóban, tettben gondolatban;
  •     Satya: igaznak lenni szóban és gondolatban egyaránt.
  •     Asteya: a mohóság meghaladása, a lemondás a vágyról, arról, hogy valami másra, valaki más tulajdonára sóvárogjunk.
  •     Brahmacharya: önmegtartóztatás mndenféle tekintetben különösen szexuálisan. Ez tulajdonképpen felelősségteljes viselkedést jelent. Ez az az út szakasz, ahol  a nagy mesterek tolla is meg-megremeg.  A szexuális önmegtartóztatás pedig egy hagyományosan népszerű gondolat, miszerint "a brahmacharya gyakorlásával a szexuális energiát a spirituális létünk kiteljesedéséhez használhatjuk". Ez a tan különösen fontos volt megírásának idején..
  •     Aparigraha: a tulajdonlás vágyának elvetése

 
Niyama - öt szabály
- az öt megtartás, avagy szabály, amihez a yama követelményeit már magának tudó személynek ragaszkodnia kell.

  •     Shaucha: tisztaság fizikailag és tudatban egyaránt;
  •     Santosha: megelégedettség azzal, amink van;
  •     Tapas: egyszerűség és kontroll;
  •     Svadhyaya: a védikus irodalom tanulmányozása Istenről és a lélekről a tudatsság magasabb szintjének elérése érdekében;
  •     Ishvarapranidhana: feladás, megadás. Voltaképpen ez a híres elengedés, ami ugyanakkor önmagunk átadása Istennek.

Ez itt szinte szó szerint a tea gyakorlásának leírása. Az erkölcsileg és tudatilag felkészült ember ügyel a külső és belső tisztaságra, harmóniára, nem ragaszkodik semmihez, tetteiben, előadásában, művészetében az egyszerűséget keresi.
 
A yama és a niyama követelményeit betartó ember készen áll arra, hogy a testét használva a kontrollt kiterjessze. Úgyis mondhatnánk, hogy nehéz a másokon átlépő, lenéző mentalitással délutáni jógára menni egy stúdióba. Csak az alapkövetelményekre való készség megértése és az arra való törekvés után lehetünk alkalmasak arra, hogy eredményesen gyakoroljuk a test és a tudat kontrollját.
 

  • Asana

    a test kontrollja
  Ez az, amit tulajdonképpeni jógaként ismer sok érdeklődő, testgyakorlatokat, mozgást, akrobatikus, fiatalon tartó tornát. Csakhogy az asanam nem cél, hanem eszköz, Az asanam, a test kontrollja, a betegségek elkerülésének, az energia szabad áramlásának a megteremtése. Ez az a pont, ahol látványosan ér össze a jógával minden harcművészet, a zazen, és a tea készítése. Mindegyik a jógában is tanított testkontroll technikáit használja és gyakorolja. A megfelelő tartás segíti a figyelmet, a végtagok elrendezését, az idegrendszer zavartalan működését és megvéd a zavarok kialakulásától. amikor teát készítünk, jógázunk.
 

  • Pranayama

A légzés kontrollja
 
 
Minden intuitív, spirituális test és tudat tudományban - nevezzük így a teát, jógát, írásművészetet, stb. - alapvető a megfelelő testtartással szabaddá tett, folyamatos és mély légzés elsajátítása. Jótékony az egészségre, szilárd, stabil állapotot eredményez, és nagyon hatékony figyelem koncentráció alapjául szolgál.
 

  • Pratyahara



A figyelem elvonása a külső dolgoktól
 
Mindenki, aki ült már zent tudja, milyen élmény az, amikor az első ülésen megcsikordul a padló, szuszog a társunk, károg kint egy varjú. Az erkölcsileg, mentálisan, fizikailag kész embernek meg kell tanulnia, hogy a varjú a fejünkben károg. A teakészítés közben ránk vetülő figyelem is csak a mi tudatunkban vet árnyékot.
 
Ha készen vagyunk a Jóga szutrában eddig  leírt minden követelménnyel, akkor érettek lehetünk arra, hogy a belső szirmok közé lépjünk.

A három belső szirom (antaranga sadhana):

  • Dharana   

koncentráció

 
Ez a koncentráció gyakorlásának első formája, amit egy fizikai tárgyon végezhetünk, lehet ez egy mozgó tárgy, egy láng, egy zászló. Nagyon intenzív odafigyelés.
 

  • Dhyana

kínaiul chan, japánul zen
-
azaz meditáció
ülő meditáció -  a jógában ez általában gondolat koncentráció egy adott tárgyra, a zen ezel szemben a gondolatnélküliség folyása.
 

  • Samadhi

 

eggyé válás. A meditációban a meditáló és a meitácó tárgya eggyé válik. Ezen a ponton a különféle diszciplinák sajátosságából adódóan más és más meghatározásokkal találkozunk. A jógában használt meditáció jellemzően tárgyi, szuggesztív meditáció, elképzelt, súlyozott, kognitív. De a gondolatfolyam a gyakorlat során megolvad, a tudatból eredő folyam és az azt elgondoló eggyé válik, ennek eredményeképpen a meditáló képes "kívülről szemlélni önmagát, "kilépni" a folyamnak otthont adó testből, így ez a meditáció, mint gondolatgyakorlat transzcendens. A samadhi a gyakorlat betetőzése, de valójában a samadhi és a jóga egy, a jóga maga a samadhi.
 
Amikor teát gyakorlunk, ugyanezt tesszük, mégha naponta csak pár percre is. Ezen túl sok még a kérdés és a kétely, rengeteg elméleti tudnivaló, (vagy nem tudnivaló) lehetséges még ezzel kapcsolatban. De az elméleti tudás végül teher is lehet. Nem könnyű, szinte lehetetlen minden törvényt betartva élni. Nem  lehetséges minden elméleti tudás maradéktalan átvétele és beépítése saját utunkba.  A lényeg azt hiszem itt van, magának  a nyolcszirmú virágú jóga, mint tea; jóga, mint életvitel gyakorlásában, ez pedig csak úgy lehetséges és érdemes, ha törekvésünk folyamatosan kiterjed mind a nyolc sziromra.  Sohasem késő elkezdeni.

"A jóga nyolctagú útján végighaladva elpusztul a tisztátalanság, felragyog a

tudás világossága, és eljutunk a Különbség megtapasztalásához. (2.28.)

9 Purusa."

 
Tea út, tea útja
 
A tudat már nem vágyik evilági tárgyra. (1.37.) [Tehát nem vágyik] sem az álmodás, sem a mélyalvás, sem az öntudaton levés [állapotán nyugvó, sem ezen
állapotok] támasztékául szolgáló semmilyen tárgyra (1.38.), miként a meditációból elékerült semmilyen tárgyra sem. (1.39.) Így terjed ki győzelme
mindenre, a legkisebbtől a legnagyobbig. (1.40.)