Alumínium a teában

A tea más növényekhez képest magas koncentrációban halmozza az alumíniumot. Ültetvényes tea esetében a friss tea levél alumínium tartalma 200–1500 mg/kg (Pennington, 1987). Nem tudjuk pontosan, miért kell a teának ez a különlegesen magas alumínium-tartalom, valószínűleg a tea antioxidánsainak, a flavonolok előállításához van erre szüksége és valóban az alumínium egy része a katechinek szerkezetében található. Más formában az alumínium  alumínium-fluor kötésben is megtalálható, de ez valószínűleg egy átmeneti tárolási forma csupán. Nekünk sem így, sem úgy nem nagyon van ennyi alumíniumra szükségünk. A tea alacsony pH értékű talajon nő, az ilyen talajban az alumínium különféle kötésekben könnyebben szívódik fel a növénybe. De mint oly sok más esetben, itt is mást jelent az, hogy mit tartalmaz egy növény, mit az abból készített, akárcsak szárított termék, mi megy át ebből az öntetbe és mit vesz fel az öntetből a szervezet.  Az öntetbe az eredeti tartalom kisebb része oldódik csak ki, az is alumínium-oxalát és fluorin formájában.

A kész tea levelek alumíniumtartalma a feldolgozási módtól is függ. A  legtöbbet az oolong tea tartalmazza (1420 microgramm/g, főleg azért mert itt nagyobb, érett és akár őszi szedésű leveleket használnak. 520 microgramm/g a zöld és 570 microgramm/g a fekete teában. Az öntetbe 1.49-5.58 microgramm/ml ment át a wulong tea, 0.90-4.92 microgramm/ml a zöld tea, és 0.64-4.35 microgramm/ml  a fekete tea esetében. Más kísérletek és mérések során is ehhez hasonló adatokat közölnek. Ez a már csökkent alumínium-tartalom esetenként magasabb lehet egyes területek, vagy országok ivóvíz egészségügyi értékeinél!

A fémek felvétele tea öntetből és hatásuk más ásványi anyagok felvételére

A címben szereplő témával számtalan kísérlet foglalkozott, amelyek során extraktokat, zöld és fekete tea öntetet és leveleket is használtak. Összességében és nagy általánosságban elmondható, hogy a zöld és a fekete tea fogyasztása serkenti a réz és a mangán felszívódását. Ugyanakkor a tea fogyasztása után jelentősen változott a kalcium és vas felvételi képesség és érzékelhetően csökkent a cink felvétele is. Az alumínium felvétele kortól függően változott. Általánosságban a nagy alumíniumtartalmú teából csupán 20 % körüli mennyiség ment át az öntetbe, és abból nagyon keveset vett fel a növekedésben lévő fiatal patkány csoport.  Ennek ellenére minden csoportban növekedett a csontok és az agy alumínium tartalma.

Valami történik tehát a test fém háztartásában, amiben a vas és az alumínium játsza a főszerepet.

Ez összefoglalva a részletek ismertetése nélkül a következő:

A szokásosnál nagyobb teafogyasztással jelentősen nőhet az alumínium felvétele. Ezzel párhuzamosan csökken a test vas tartaléka. ( a kísérletben 59 % >> 18 %.ot mértek, a hemoglobin koncentráció pedig 23 ról 9 %-ra csökkent. Kontrollként alumínium-szulfátot is megpróbáltak felvetetni a kísérleti állatokkal, de a teából lényegesen több alumíniumot vettek fel. A tea öntet polifenoljaiból és a szabad alumíniumból származó alumíniumfelvétel után jelentősen csökkent a testben a vas, a hemoglobin és a hematokrit státusz.  A vérképzés különféle fázisaiban az alumínium a vas konkurrenseként lép fel, a magas alumínium szint megakadályozza a vas felvételét és beépülését.

De mi a bajunk az alumíniummal?

A nyomelemek, ásványi anyagok nagyon fontos szerepet töltenek be az emberi egészségben.  Alumíniumra is szükségünk van, ennek ajánlott napi mértéke egy felnőtt esetében kb. 60 mg. Az élelmiszerkönyvek nem szabnak meg felső határt az élelmiszerek alumíniumtartalmára, de ettől függetlenül  az utóbbi évek eredményei alapján egyre nyilvánvalóbb, hogy összefüggés van a fokozott alumínium bevitel és egyes idegrendszeri rendellenességek között. A Journal of Alzheimer’s Disease (online, 2014. Feb. 20.)  száma az alábbiakban foglalja össze a kockázatokat:

 Az ipari társadalmak számos olyan élelmiszert forgalmaznak, amelyekhez alumínium tartalmú adalékokat adnak, ami javítja az adott élelmiszer jellemzőit, továbbá alumínium-szulfátot, vagy potassium alumot (kálitimsót) használnak az ivóvizek kezelésére. Ezt azzal indokolják, hogy a mértéke olyan alacsony, ami kockázatmentessé teszi a használatát, de épp ez az ún. veszélytelensége teszi általánossá és kockázatossá a használatát. Az állandó kitettség egy tünetmentes, hosszú időszakon keresztüli felszívódást jelent.  Az alumínium ionméretének hasonlósága miatt képes a vasat érintő és használó mechanizmusokban pl. a memóriáért felelős magas aktivitású sejtekbe lépni. Ezekben a sejtekben extrém magas koncentrációt érhet el lerombolva ezzel a vas homeosztázist, ami  a sejtek mikrocsöves kiürüléséhez az idegi afferens - efferens  (adó-vevő) kapcsolatok szétkapcsolódásához, funkcióvesztéshez és regionális sorvadáshoz vezet. Az Alzheimer-kór a krónikus alumínium neurotoxicitás formája az emberi szervezetben. Az extrém magas alumínium bevitel Alzheimert okozhat. "

Ez a tea magas alumíniumtartalmának az ismeretében meglehetősen ijesztő analízis. Különösen a matchát, a porrá őrölt zöld teát szokták felhozni, mint potenciálisan veszélyes szert, mert a matcha esetében  nemcsak az öntet relatíve csökkent alumíniumtartalmát, hanem a teljes levelet elfogyasztjuk. Ugyanakkor nem találunk adatot arra vonatkozóan, hogy a teafogyasztók között magasabb lenne az Alzheimeresek, vagy más idegrendszeri rendellenességben szenvedők aránya.

A Drug and Chemical Toxicology (2014. március 24.) számában közölt tanulmány szerint ennek az lehet az oka, hogy a magas alumínium és mangán tartalom mellett ezekben a teákban kiugróan magas az aminosav, ezen belül az L-Theanine tartalom, márpedig biztos, hogy az L-Theanine több szempontból is védőfunkciót tölt be az idegsejtekkel kapcsolatban. Az L-theanionnal kezelt kísérleti állatok agykérge, agyveleje és hippokampusza a későbbi nagy alumínium felvételt követően sem mutatott kóros idegrendszeri folyamatokat.

Kulturális érdekesség, hogy volt olyan törekvés, ami szerint az alumínium teához való adagolása javítja a fekete tea öntetének színét, de érthető módon a módszer nem nyert teret. Az alumínium káros hatással lehet az idegrendszerre és összefüggésbe hozzák az Alzheimer kór kialakulásával.

Ken Watanabe egy Alzheimeres menedzsert alakítva teáscsészét készít egy workshopon az Ashita no kioku, 'A holnap emlékei' c, filmben.

Következtetések

A fentiek alapján alapvetően a következő következtetéseket lehet levonni:

1.   A különféle módon feldolgozott teáknak eltérő módon, de magas az alumínium, és mangán tartalma
2.  Az öntetben lévő alumínium és mangán hatással van a test vas, kalcium és cink háztartására, az alumínium hatással van ezek felszívódására is.
3. Ezért a szokásosnál nagyobb mértékű tea fogyasztás esetén gondoskodni kell szerves kalcium, cink és vas beviteléről.  Ezt a tea fogyasztásától időben távolabb kell végezni, mert másképp hatástalan marad. A teában lévő egyébként viszonylag magas cink tartalom nem pótolja a tea fogyasztásával járó cink vesztést.
4. A jelenlegi tudásunk alapján az emelkedett alumínium bevitel zöld teák esetében biztosan nem jelent rizikót idegrendszeri rendellenességek (Alzheimer-kór, vagy epilepszia) kialakulására.
5. A kevesebb és jó minőségű tea mindig többet jelent.
6. Ne essünk túlzásba, elégedjünk meg napi 2 teával!
7. Tudatosan figyeljünk az egyéb kisdózisú, de mindennapos alumínium bevitelre, kontrolláljuk szokásainkat.  Különösen a dezodorok, más alumíniumtartalmú élelmiszerek napi rendszeres használata lehet kockázatos.