0db termék (0.-)
Kosár
Az Ön kosara üres

Tea, mint világrend

Az ősi kínai filozófia az elsődleges, egyszerre abszolút és egyetlen léőt káoszként gondolta el. Ezt az elsődleges létezőt a Ji Kingben a Nagy, vagy Végső Abszolútkorai yinyangumnak hívták. (t’ai-chi) Ebből a végső, mindent magába foglaló létezőből két elsőrangú szellem emelkedett ki, a yin és yang

 
 
 
 
 
 
 
 
 

Az én parázstartóm mindhárom lábát huszonegy régi stílusú írásjegy díszíti. Az egyik lábon ez áll:
„A víz trigrammja (kan) felül, a szél trigrammja (hszün)alul, a tûz trigrammja (li) középen.”
 
A másik láb szövege így szól:
„A testben egyensúlyban tartva az öt elemet, távol tartjuk a száz nyavalyát.”
 
 A harmadik lábán pedig ezt olvashatjuk: „Öntetett, a dicsõ Tang dinasztiának, a barbárok leigázását követõ esztendejében.”
 
 A lábak között egy nyílást képeztek ki, s úgyszintén egyet a fenéken, hogy huzatot biztosítsanak, nomeg hogy a hamut kivehessék.  Ezen kívül összesen hat régi stílusú írásjegy olvasható; az egyik nyílás felett a „Yi” (yi) és a „herceg” (gông);

a másik felett a „leves” (gêng)  és a „Lu”;
a harmadik felett pedig az „úr” és a „tea”. Ez egybeolvasva annyit tesz: „Levesnek Ji herceg; teának Lu úr.” A parázstartó belsejében magas támaszték találhatóa parázs számára, felsõ részében három négyszögletes nyúlvánnyal. Ezek közül az elsõn a „fácán” (dí) írásjegyáll, mivel ez az állat a tûzhöz kötõdik, a hozzá kapcsolódó trigramm pedig a li. A másodikon a „tigris” (hû)írásjegy található, mivel a tigris a szélhez kötõdõ vadállat,és a neki megfelelõ trigramm a xún. A harmadik kiszögellésen a „hal” (yú) írásjegy szerepel, merthogy a hal vízi teremtmény, így hozzá a kân trigramm kapcsolódik.
 
 A xún a szélen, a li a tûzön, a kân pedig a vízen uralkodik. A szél képes táplálni a tüzet, a tûz képes felmelegíteni a vizet. Ezért látták el e háromtrigrammal. A parázstartó díszítményei lehetnek virágfüzérek, csüngõ indák, kanyargós patakok vagy  mértani formák...

Lu Yü: Cha Ching (Tokaji Zsolt fordításának felhasználásával)

"A kanna a víz és az északi irány trigrammját, valamint a fém (tui), egyben a a nyugati égtáj trigrammját reprezentálja, maga a kanna formája pedig hegységet idéz. A parázstartó  a fa (chen) trigrammját viseli, ami megfelel a keleti iránynak,  illetve a tűzét (li), ami nem más mint a  dél.

 Szél nélkül semmi sem működne, így alulra került a fa és a tűz, felülre a fém és a víz. Ch’ien (ég) és (k’un) föld egyesíti a jeleket. "
Ha egybegyűjtjük a tea történelem során betöltött és a korábbiakban már felsorolt funkcióit (a  "bennszülött" tea népekkel együttélő "natív" teát, a teát, mint orvosságot, a vallásos ceremóniákban, illetve vallásos példabeszédekben felbukkanó teát, és a teát mint önálló filozófiai rendszert), akkor, annak ellenére, hogy  ezek közül sok ma is élő és megfigyelhető, tanulmányozható tea-életmód, még mindig ismeretlen marad előttünk a rendszer, amin belül ezek a szerepek sok sok évszázadon át feltűnhettek. A tea használata és a vele való foglalatosság egy olyan filozófiai-vallási rendszerben artikulálódott, ami egészen a XIX. Sz.végéig az összes keleti teaországban a lét igazi tere volt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A teáról elfogadhatóan biztos írásbeli feljegyzések az i.sz.I-II sz-tól kezdve vannak. Minden feljegyzés a tea egészségre gyakorolt előnyös tulajdonságairól, értékéről és szerepéről ír. A teát taoista papok, sámánok vették gondjaikba és használták szertartásaikban, mint életelixírt, a halhatatlanság ígéretes katalizátorát.  A Ji King, 易 (yì )經 (jīng), a Változások Könyve a yin és yang és az öt változó elem rendszere az ősi kínai kultúra filozófiájának, vallásának, egyúttal kozmológiájának alapjául szolgáló rendszer volt. Az ötödik századtól koreai közvetítéssel megjelent Japánban is és attól kezdve a mindennapi élet és a rítusok elengedhetetlen részét képezte. Nem csupán vallásos hit, hanem a kormányzás, az évi ceremóniák, a katonai tudományok, az orvostudomány és a gyógyszerészet, továbbá a legkülönfélébb művészetek alapjául szolgált. A Ji Kinget használták arra, hogy megszervezzék a gazdasággal kapcsolatos tevékenységeket, a különféle évi rítusokat, ceremóniákat és közösségi létet és egyáltalán minden eseményt, ami az emberi életet kíséri. Éppen ezért lehetetlen kínai, koreai, japán kultúráról és lehetetlen teakultúráról beszélni anélkül, hogy ne vizsgálnánk meg a tea Ji-kinghez való kapcsolódását. Mára a Ji King az akadémiai tudomány és részben a mindennapi élet körében is elvesztette hitelessuégét, de mégis, minden  távol-keleti társadalom identitásának mélyreható részét képezi… A 易 (yì), mint ige azt jelenti, változtatni, cserélni, kicserélni. A 經 (jīng) klasszikus szöveget jelent, eredeti jelentése szabály, változatlanság,  kitartás, ami arra utal, hogy a szöveg olyan módszert ír le, ami az idők folyamán nem változik, egyetemes érvényű. Ugyanezzel a karakterrel jelölték a szanszkrit "sūtra" szót, ami a buddhista alap szövegekre utal. Összességében tehát nagy tanítás. A Ji-King az univerzum miniatűr tükörképe. A Ji változásának szabálykönyve három princípiumra épül: egyszerűség, variabilitás és állandóság.A Ji kínai ideogramjának fejlődéstörténetében az eredeti jel a nap (felül - yang) és a hold (alul - yin) szimbólumának összevonásából keletkezett.

Az ősi kínai filozófia az elsődleges, egyszerre abszolút és egyetlen léőt káoszként gondolta el. Ezt az elsődleges létezőt a Ji Kingben a Nagy, vagy Végső Abszolútkorai yinyangumnak hívták. (t’ai-chi) 太 極 拳 . Ebből a végső, mindent magába foglaló létezőből két elsőrangú szellem emelkedett ki, a yin és yang. A yang szellem fölszállt és belőle lett az ég, a yin szellem leülepedett és megalkotta a földet.A yin és yang úgynevezett relatív szellemek, mert önmagukban semmilyen teremtő erőt nem hordoznak, csak egymással egyesülve hoznak létre új és még újabb létezőket. A világ miriád dolgai mind e két szellem egyesüléséből keletkeztek. Kevéssé ismert, hogy honnan ered a jól ismert, a koreai zászlóban is ábrázolt yin-yang szimbólum.   Az ősi kínai civilizációban, csakúgy mint más kultúrákban a változás alapvető szinonimája az  évszakok, és az égitestek látszólagos mozgásának éves ciklusa volt.   Az égi változásokat az ókori kínai taoista csillagász sámánok egy egyszerű eszközzel, egy 8 láb hosszúságú rúddal regisztrálták. Az egy pontba állított rúddal mérték a zenitben lévő nap, a változó hold és az éjszakai égbolt legfontosabb csillagképeinek vándorlását, mozgását. A bot által vetett árnyékot egy hat koncetrikus körből álló, 24 szegmensre osztott körvetületen ábrázolták. A bot árnyéka az évszakok változásainak megfelelően pontosan rögzítette az égtájakat, a föld keringéséből adódó legfontosabb jelenségeket (a napéjegyenlőségeket, a nap fordulókat és a keringés hosszát , amit 365.25 napban állapítottak meg). A legrövidebb árnyékot (az északi féltekén mérve) a nyári napforduló idején zenitben lévő nap adta, a leghosszabbat a téli napforduló déli nap árnyéka.

Összekötve a  gondosan regisztrált és a kör síkján ábrázolt  árnyékokpontokat a kínai naptérkép a baloldalt látható mintát adta. A térkép voltaképpen a az ekliptika és a föld forgástengelyére húzott merőleges síkja metszéspontjának szögértékét (23 26 19) ábrázolja.

A kínai naptár a hold, és szoláris naptár kombinációja. Az év és a napok hosszának meghatározásában a Föld Nap körüli keringésén alapszik, a hónapok esetében ellenben kettős arcú, egyrészt a Nap, másrészt a Hold mozgását veszi alapul. A holdhónapok szerinti naptárban az újhold napja a holdhónap első napja, de nevét az állatövből kapja. A Nap látszólagos mozgásán alapuló hónap naptár nem a modern kalendáriumok megfelelője, hanem 24 részre osztott, az állatöv csillagképeit, vagy annak megfeleltethető szimbólumokat használ. Ez a kalendárium a földművelés igényei szerint alakult ki. Így a Yin Yang kínai ábrázolása magában foglalja a teljes égi jelenségsort, a nap ciklusát, a négy évszakot, a  24 tagú chit, a Ji King alapjait és a kínai kalendáriumot.

A világ dolgai mind e két elsődleges szellem, a yin és yang  egyesüléséből keletkeztek. Ugyanakkor a világban fellelhető miriád dolog sosem szűnik meg változni és újjászületni. Egyetlen pillanatra sincs nyugalom. Még  az álandónak tűnő áramlásban, a mozdulatlannak tűnő nyugalomban is állandóan változik minden. A változás ellenére az előforduló permutációk, változások mind csakis egy rendszeren belül, egy meghatározott „mátrix” szerint történhetnek. Ez a mátrix fix és nem létezik ettől való eltérés. ( a fejlődés egyenes irányú).  A Ji Kingben a változás filozófiáját éppen a várható változások előrejelzésére igyekeztek felhasználni.  

A yin és a yang elsődleges párosításai négy  kombinációt adnak. A yin yang elsődleges erőit egy osztatlan és osztott vonallal jelölték, a hagyomány szerint ezek a parázsra helyezett teknőspáncél repedéseit hivatottak jelölni, amit a taoista sámánok használtak jövendöléseik során.  A négy különböző karakterű másodlagos szellemet diagrammokkal jelölték. Ezek kombinációi további 8, ún. trigrammot ( a kombinációk révén három vonallal jelzett tulajdonságegyüttest) hoznak létre. Ezek az elsődleges trigrammok.

A nyolc elsődleges trigramm mindegyike egy-egy alapvető természeti jelenség képzete és nyolc iránynak, égtájnak és tulajdonsághalmaznak felel meg. Ezzel a nyolc trigrammal a világban fellelhető minden létező, minden jelenség, minden tulajdonság leírható. A mellékelt térkép csak egy egyszerű kombinatív mátrix, ami emberi tulajdonságokkal, elemekkel és egyéb alapvető tulajdonságokkal felelteti meg a trigrammokat. 

A trigrammok elrendezése kétféle módon lehetséges :
-  az elsődleges, vagy korai ég elrendezésével -  és a belső világ szerinti, avagy késői égbolt elrendezésével. A Korai ég elrendezés azt jelenti, hogy a trigrammok olyan tulajdonság együtteseket kapnak párul, amik egyébként is megfelelnek saját belső attribútumaiknak. Így például a fényes déli irány az éggel párosul, a sötét északi a földdel, a keleti, ahonnan  a nap fölkel, a tűzzel és a nyugat, ahol a nap a víz alá bukik  a vízzel.   A Belső Világ elrendezésben olyan jegyekkel kerülnek egy párba a trigrammok, amik nem elsődleges tulajdonságaikat tükrözik. Így ami az elsődleges elrendezésben dél és észak, az megfelel tűznek és víznek, a belső elrendezésben viszont pont fordítva.. Ez azért van, mert télen a tűz „kiszárad” és felköltözik az égbe, nyáron viszont visszaesik a földre, ugyanígy a víz elpárolog  és felemelkedik az égbe, de esőként visszatér a földre. A tűz és víz cirkulációja az élet forrása és szükségképpen áthatja mindennapi életünket a főzéstől a rituálékig. Így tükrözi a Belső Világ szerinti elrendezésben minden trigramm az emberi lét legapróbb megnyilvánulásait is. A nyolc trigramm közül (a koreai zászlóban is szereplő) legfontosabb elemek a következőek:   

ch’ien, az ég
 k’un a föld
 li a tűz
 k’an a víz

A nyolc trigrammal, illetve ezek kombinációjával a  64 hexagrammal minden földi és égi jelenséget, az emberi és természeti lét, tevékenység és jelenség mindegyikét le lehet írni, sőt, mivel ezek változása, mégha váratlan is, a mátrix törvényei szerint, bizonyos körülmények fennállása esetén előre leírható.

Egy hexagramm térkép illusztráció (James Legge, tr.Sacred Books of the East, vol. 16 [1899])
 
 A Ji Kingben a változás hat fő szabály összetett jelenségeként jelenik meg, ezek a:

  • változás,
  • változatlanság,
  • egyszerűség,

 

  • képzet,
  • számok,
  • princípiumok

    Az első három csupán szabályzó folyamatoknak tekinthető, míg az utolsó három olyan eszközöket jelent, amik lehetővé teszik az univerzumban működő erők érzékelését, felfogását és végsősoron – megértését. A Ji King szerint a számok és azok sorrendje alapvetően fontos szerepet kapnak a rend megértésében. A számoknak is vannak tulajdonságaik, ezek közül a legfontosabb, hogy tíz alapvető szám létezik: 1-10-ig. Ezek közüllényegi (az éghez tartozó ) számok az 1-5;összetett (a földhöz tartozó ) számok a  6-10. Az ég számainak belső összege 25, míg a föld számaié 30, ami együtt, tehát és és föld 55-öt ada páratlan számok az ég számai, a párosak a földé Így a következő párosítást adják  Az 1-től 5-ig terjedő számok esszenciális, tiszta, nem összetett számok, szemben a 6-tól 10-ig terjedőekkel, amelyek az első ötből levezethetőek. Ezeket az ábrán látható módon lehetésges párosítani. A világmindenségben megjelenő elemeket, egymásból levezetve e számokhoz lehet rendelni, így jelenik meg a ji king öt alapeleme a víz, tűz, fa, fém és föld..

Amikor tehát arról beszélünk, hogy a nyugati kultúrákkal szemben a kínai filozófiában öt elem jelenik meg, az csupán egy erőszakos hasonlítás. Az itt megjelenő öt elem nem öt halmazállapot, hanem a világban létrejövő változások alapszabályait jelenti. Az öt elem nem statikus, hanem időleges állapotokat fejez ki és végsősoron öt egymásba átalakulni képes változó, melyek folyamatosan átalakuknak, más elemekké változnak ezért lényeges  a sorrendjük, és egymás fölött gyakorolt erejük.A változásnak három mintája lehetséges:   

  • A természetben való megjelenés sorrendje
  • Az  egymásba való átalakulás sorrendje
  • Az egymást kioltó erők sorrendje

A természetben való megjelenés sorendjét már láthattuk a számok tárgyalásakor, míg az egymásba átalakulás azt jelenti, hogy az elemek megfelelő sorrendben levezethetők egymásból:

A víz élteti a fát
 A fa élteti a tüzet
 A tűz élteti a földet
 a föld hordozza a fémet
 a fémből jön létre a víz

Az egymással szemben fellépő, mondhatnánk negatív erők sorrendje ellenben a következő:

A víz legyőzi a tüzet
a tűz legyőzi a fémet
a fém legyőzi a fát
a fa legyőzi a földet
a föld legyőzi a vizet.

 A világban ez a két egymással ellentétes változó és szabályrendszer működik és ezek pillanatnyi állapota és változásának szabályossága, vagy „szabálytalansága” adja a dolgok lehetséges állapotát.Ettől kezdve minden változó párosítható és ugyanakkor szembehelyezhető egy tulajdonsággal. A változás tónusai, szabályossága az időben és térben is leírhatóak, ezért az idő évszakos, napi, vagy holdhónap szerinti ciklikussága is megfeleltethető a fentebb már ismertetett tulajdonságokkal és számokkal.  Az év kezdete, a víz uralma alatt telik, amit a fa elem követ, ami nyárra tűzbe fordul át. Az évszakok változásának katalizátora a föld elem, pontosabban föld funkció (doyo), ami egyszerre yin és yang és egyikhez sem kapcsolódik kizárólagosan.