0db termék (0.-)
Kosár
Az Ön kosara üres

Modern teaházak I.

Azért van a modern teaház, hogy újrarajzolja a hagyományokat. De megteheti-e ezt akárki?

 
A modern teaházakat bemutató sorozatunk első darabjául egy némileg rendhagyó projektet választottunk, amit a szó hagyományos értelmében nem is lehet háznak nevezni. Van valamiféle alapja, de az is inkább csak egy dobogó, rajta tatami helyett bambuszból készült szőnyeg. Na már most ház nélkül is lehet teát tartani Kínában is, Tajvanon is, Vietnámban is, sőt ez nagyon is örvendetes doog, (tessenek itthon kimennei a füvészkertbe tavaszonta), de vannak azért mindenféle alapkövetelmények, amiket be kell ilyenkor tartani. Ha a természetben tartod a teát, akkor is legyen leterítve tatami - mondja Rikyu. Ez az elválasztó vonal, ami tisztaságot jelent, egyúttal a civilizáltság alapkövetelménye. Minimum egy, vagy két tatami már teaháznak nevezhető.
 
No de azért van a modern teaház, hogy újrarajzolja a hagyományokat. De megteheti-e ezt akárki? Nem, határozottan nem. Előbb tanulni kell, aztán levonhatsz bizonyos következtetéseket. A japán építészek tanultak teát és teaház építészetet, sőt jónéhány közülük nagyon is elhivatott gyakorlója a teának. De nemcsak az építészek, hanem a művészetek bármelyik válfaját művelő képzőművész is. Takashi Murakami is, aki szintén nem építész, de eklektikus képzőművész pl. nagyon szigorú tea rajongó. 
SOFT ARCHITECTURE

Kengo Kuma volt az első a jelenkori japán építészek közül, aki több alkalommal is a teaház modern újraértelmezésével kísérletezett. Ő írta a kortárs japán teaház c. album bevezető szövegét is. Installációi leginkább kísérleti példányok maradtak, de van néhány enteriőrje, ami ma is működő teabolt (nem teaház). A fenti kép léggömb teaháza is amolyan mozgó installáció, ami több kiállítást bejárt már Németországtól Kínáig, imitt-amott lehorgonyozzák, aztán tovább viszik. Eredetileg 2007-ben az ocha világtalálkozóra készült Shizuokában. A Fuan (浮庵) (azaz lebegő menedék), mobil teaháza egy organza anyagból, egy héliummal töltött léggömbből, a már említett pódiumból és néhány kavicsból áll. 

"Úgy tűnik, hogy a teaház végül a virtuális valóság megjelenítésének eszköze. (A teaházban) bármilyen valóságot létrehozhatsz, az teljesen elválik a külvilágtól. A  Fuan teaházban a lebegő test érzetét kívántuk kelteni. Ennek érdekében egy léggömböt töltöttünk meg héliummal és egy szuper organzának nevezett, különlegesen könnyű anyaggal vettük körbe, aminek a súlya mindössze  11gramm / ㎡. Így aztán a japán legendáriumból származó egyfajta "angyalt" jelenítettünk meg. Fuan a legvégső ideiglenes építészet példája, amit a szélre bízhatsz és bárhova eljuthatsz vele."

Kuma ezt a legvégső, lebegő teaházát általában olyan helyen állítja fel, ahol nagy a forgalom, (pl. bevásárlóközpontokban, múzeumok előterében, kertjében) tovább fokozva a mesterséges tér valószínűtlenségét. 

Nyilvánvaló, hogy Kuma csak részben kívánt megfelelni a teaház építés íratlan törvényeinek, de biztosak vagyunk benne, hogyha a régi nagy mesterek akármelyike teát készíthetne a lebegő léggömb alatt, örömmel tenné.

 
 
Ennek ellenére teljesen világos, hogy a lebegő remetelak a távol-keleti, kicsit patetikus, kicsit nosztalgikus világszemlélet része, nem pedig japán teaház többé, inkább a Heian kor lebegő isteneit juttatja eszükbe a Byōdō-in templomból. Anyag és anyagszerűség meghaladásának lehetőségeiról szól a vázlat. Ez itt a modern Kelet egy kis, légies, a felhők közé emelt gyönyörű kísérlete, nem mellékesen a tea révén, ami mint tudjuk, szintén arrafelé visz bennünket.