Leírás

Nagylevelű csodamogyoró

Nagylevelű csodamogyoró

csak külsőleg!

A nagylevelű csodamogyoró, amelynek kivonatát számtalan gyógyászati és szépészeti készítményben megtaláljuk É-Amerikában, és K-Ázsiában honos. 6-10 m magasra növő faszerű cserje, ami  a mogyoróra hasonlít, de nem az. Ez a mogyoró ugyanis csodamogyoró  (whitch hazel)
Az észak-amerikai algonkin indiánok (a mai Kanada és USA határán élő azonos nyelvcsaládba tartozó indiánok) a bokor ágaiból, rügyeiből, leveléből készítettek kivonatot, amit azután bőrbetegségekre, gyulladásokra és daganatok kezelésére használtak. Dr. Charles Hawes egy misszionárius az indiánoktól tanulta meg a csodamogyoró terápiás tulajdonságait, majd hosszas tanulmányozás után dolgozta ki a kivonat készítésének módját, amit  „Hawes Extract” néven hoztak forgalomba.1846-ban. Követői tovább finomították a módszert, és a csodamogyoró kivonat széles körben használt gyógynövényes készítménnyé vált.   A H. virginiana egy különleges csersavat termel, amit hamamelitannins néven ismerünk, és aminek erős citotoxikus hatása van, amit vastagbél daganatok esetében vizsgáltak és igazoltak. A csodamogyoró volt a fő alkotórésze a népszerű „Pond’s Extract” nevű alkoholos kivonatnak is.
Hatóanyaga: kb. 8% gallotannin típusú hamamelitannin (kéregben 1-3%), 7% gyantaszerű hamamelin (kéregben 16%), hamamelidin, 0,5% illóolaj, flavonoidok, safrol, metilheptadienon, szeszkviterpén. A csodamogyoró erősen asztringens, emiatt belső, teaként való használata nem, vagy csak korlátozottan javasolt. Külső használata esetén összehúzza a felszíni vénákat, kapillárisokat.
Tinktúra és tea készítéséhez a szárak kérgét főzve, vagy a leveleket használjuk.
Alkalmazása a következő panaszok esetén javallt:
vérzéscsillapító (menorrhagia, dysmenorrhoea),
aranyér,
lábszárfekély (ulcus cruris)
visszérgyulladás, trombózis thrombophlebitis kezelésére.
Kozmetikum, állatgyógyászat. Homeopathia.
tonicum, astringens (dysenteria, diarrhoea esetén),
véres, irritált szemek esetén
A láb trombotikus vagy egyéb felszíni gyulladásos betegségei esetén fertőtlenítsük le a lábszárat. Forraljunk vizet, majd 2-3 dl vízzel öntsünk fel egy szűk evőkanálnyi teát, és hagyjuk rajta 8-10 percig.  Finom szűrővel szűrjük le, majd a lehűtött, legfeljebb langyos teába mártsunk gézt és ezzel ecseteljük a gyulladt bőrt naponta 3-4-szer.
Akit esetleg érdekel, milyen gyógynövényeket és mire használtak az észak-amerikai indiánok, az itt is olvasgathat.

A herbateák alkalmazása esetén tartsa be az elkészítéssel kapcsolatos útmutatásokat, ne használjon fölöslegesen sok teát. Herbateáink nem tartalmaznak semmiféle színező, ízesítő, ízfokozó anyagokat vagy hozzáadott aromákat. Ennek köszönhetően különös figyelemmel kell tárolni, légmentesen zárt, hűvös, sötét, száraz helyen, ha lehetséges fémdobozban. Az elkészítés során lehetőség szerint minden esetben a lehető leglágyabb, (<50 mg /  lit összes ásványianyag tartalmú) tisztított vizet használja 90-95 C^o-on.