Kosár
Az Ön kosara üres

Arany pecsét fekete raku csésze


  • Eredet: Kyoto, Japán
  • Gyártási év: 2000
  • Jelleg: fekete raku teáscsésze

48 900.- Ft / db

Termékünk átmenetileg nem kapható

Arany pecsét fekete raku japán matcha teáscsésze

Arany pecsét fekete raku japán matcha teáscsésze

12 cm átmérőjű, 8,5 cm magas kuro raku teáscsésze Shoraku Sasaki műhelyéből.

Pecsét és raku

A doboz, a kendő az igazolás és természetesen a csésze is pecsételt.

A raku esetében a pecsét a formalitásnál is fontosabb.

A "Raku" név arról a helyről származik, ahonnan az agyagot bányászták Kyotóban a XVI. sz . végén. A raku kanjija egyúttal azt is jelenti, "gyönyörködni valamiben", "élvezni valamit".

A raku tizenöt generáción keresztül keramikusok egy csoportjának pecsétje és jele volt, akik ezt a tradíciót ápolták és tovább fejlesztették. A raku ezért nem magára a technikára vonatkozik, hanem azokra a keramikusokra, akik a raku technikát is használják. Az első raku mester Chojiro a japán teamesterrel Sen-No-Rikyuval együttműködve hozott létre ma is látható mesterdarabokat és alapította meg a japán teatárgyak művészetének egy igen fontos részét. A legenda szerint az uralkodó Hideyoshi Toyotomi 1598-ban apja halála után, Chojiro fiának Jokeinek egy arany pecsétet ajándékozott rajta a raku jelével. 

A raku neve, jele és a kerámiastílus is megszakítatlanul fennmaradt napjainkig. A XVIII. században a család kiadott egy raku kézikönyvet, amit sok amatőr és nem raku művész kezdett használni. 

A raku bizonyos szempontból a japán kézművesség szinonimája, ami egyszerre jelent egy generációkon át  ápolt és fennmaradt technikát és márkajelet, továbbá rámutat a kézműves és a patronáló nagyúr, illetve a fogyasztóval kialakított kapcsolat, párbeszéd fontosságára. 

Fontos raku mesterek voltak Donyu (1574-1656), Hon-Ami Koetsu (1556-1637) Ogata Kenzan (1663-1743) és a mai nagymester Raku Kichizaemon XV. A vele készült riport lentebb látható.

Szintén raku technikát használ, de főként egy árnyalatú, ámbra színű mázzal az Ohi kerámia, aminek nagymestere a közelmúltban járt Magyarországon, erről itt számoltunk be

Shoraku Sasaki 佐々木昭楽

1905-ben, Kichinosuke Sasaki, egy Nishikite 錦手, azaz kerámia festő, műhelyt nyitott a Kiyomizu-zakán, Kyoto leghíresebb kézműves utcájában. A műhely Goto Zuigan és Oda Sesshou, a Daitokuji Templom mestere irányítása alatt a templom saját műhelyévé növekedett és a valaha nagy fényű “Murasakino-kerámia", a Daitokuji saját kerámiájának feltámasztásán ügyködött. (Csak emlékeztetőül, a Daitkuji 大徳寺 Templom, a Rinzai zen egyik független spirituális központja, hatalmassá nőtt templomegyüttes, ami 1315 óta áll és a japán tea történetének egyik legfontosabb színhelye.)

Ohnisaburo Deguchi, a shintoból eredő, 1890 környékén alapított új japán vallás, az Oomoto feje ennek hallatán látogatta meg Shorakut, és biztatta, hogy hozzák létre a mozgalom saját kerámia kultúráját. Ekkor kapta a Shoraku 2 nevet, az ő nevükhöz fűződik néhány híressé vált kerámia ebből az időszakból. Az alapító Sasaki Kichinosuke tehát nem keramikus volt hanem díszítő festő, brokádmintákat festett kerámiára.  Ugyanígy 1935-től hivatalosan Shoraku II. utóda Sasaki Narimitsu (? -1974) is leginkább virágvázákkal foglalkozott. Sasaki Tomio, aki 1944-ben született és fiatal korától a nagyapától tanult 1983-ban Shoraku III néven vette át a műhelyt, ami immár valóban főként raku teatárgyakat gyárt  és továbbra is a Daitokuji hivatalos műhelye.

Ó! Ció! Redukció!

A jól sikerült raku csészékben nagy a feszültség, gyönyörűen csengenek, ha megkocogtatjuk, de inkább ne.

Innen érthető lesz miért.  40 perc Shoraku műhelyében. Ha nincs ennyi ideje, akkor itt a finálé

 

Arany pecsét fekete raku japán matcha teáscsésze

Arany pecsét fekete raku japán matcha teáscsésze

Arany pecsét fekete raku japán matcha teáscsésze

Arany pecsét fekete raku japán matcha teáscsésze

Arany pecsét fekete raku japán matcha teáscsésze

Arany pecsét fekete raku japán matcha teáscsésze

Arany pecsét fekete raku japán matcha teáscsésze

Arany pecsét fekete raku japán matcha teáscsésze