Blog - Illatos fák gyümölcse

Illatos füstölőgyanta frankincensz Boswellia carterii Birdw

Illatos füstölőgyanta

Illatos füstölőgyanta frankincensz Boswellia carterii Birdw.

A füstölőgyanta, fenyőtömjén (nem minden esetben azonos a tömjénnel!!) a szappanfavirágúak rendjébe és a balzsamfélék Burseraceae családjába, a Boswellia nemzetségébe tartozó fajokból, különösképpen a Boswellia sacra (igazi tömjénfa) és az itt bemutatott Boswelia carterii, B. frereana, B. serrata (ez utóbbi indiai) fajok fáiból nyert füstölő alapanyag. Az angol frankincensz szó a francia "franc encens" (azaz magas minőségű füstölő) szóból származik. A gyanta minősége a szedés idejétől és a kézi válogatástól függ. Az itt kínált gyanta extra minőségű. A gyantát a kemény fák göcsörtjeiken keresztül természetes úton is kiadják, de a termesztés során bevágással, a kéreg lefejtésével is igyekeznek kinyerni. A gyanta illata, minősége egy fajon belül is változó lehet a talajtól, klímától, stb. függően. A Boswelia féléket nehéz, vagy lehetetlen mesterséges viszonyok között termeszteni, a szabadban sokszor kőkemény sziklából nőnek ki, aminek a mechanizmusát egyenlőre nem ismerik, a gyökér hagyma módra nő bele a sziklába és akadályozza meg a fa kidőlését viharok során. A fák 8-10 éves korukban kezdenek el gyantát termelni. A szedés évente két-három alkalommal történik, ezekből az utolsó a legjobb minőségű.

A gyantából az opálos, matt felületű a legjobb. Nagy gyantatermelő India, Szomália, (ami a Római Katolikus Egyház legnagyobb beszállítója) Szudán és más közel-keleti, észak-afrikai országok. A fák nem szeretik a túltermelést a vadon növő fák állománya folyamatosan csökken, már veszélyeztetett fajnak számít és érdekes módon a termesztésre használt fák magjai is nagyon kis arányban kelnek ki. Létüket még ebben az arid, elhagyatott környezetben is a fák kivágása, az égetés és természetes kártevőként a cincérek fenyegetik.

boswelia sacra füstölőfa

Olibanum

A füstölőgyantával ötezer éve kereskednek, de természetesen több helyen beszél róla a Biblia, a Talmud, a perzsák, a görögök és a rómaiak (Hérodotosz elmondja, hogy Arábia déli részéről származik és a mérges kígyók miatt nagyon veszélyes a begyűjtése). A füstölő termelésére és kereskedelmére az idők során egy igazi kereskedelmi útvonal, a füstölő útja épült, ami Ománból (az elveszett és a kilencvenes években felfedezett, ma is feltárás alatt álló Ubar városából) indult és összekötötte az Arab-félsziget és Északkelet-Afrika országait. Ez az út egy nagyon jelentős gazdasági útvonal volt, amin a térség termékeit, fűszereket és a füstölőgyantát szállíították a világ minden tája, így Európa és Kína felé is. A görög-római időkben a gyanta elterjedt neve olibanum volt. A füstölő tanulmányozása olyan ősi világokba visz minket vissza, mint a még virágzó, termékeny Szahara, vagy a Qataban királyság. Az ókor nagy világrészeket egyesítő birodalmaiban meghatározó volt a füstölő útja fölötti ellenőrzés elnyerése. A füstölő útja 2007 óta UNESCO világörökségi védelmet élvez. Füstölő út - a Negev sivatagi városai címmel. "A Wadi Dawkah és a Shisr/Wubar oázis romvárosainak füstölőgyantát adó fái a hozzájuk tartozó kikötőkkel (Khor Rori és Al-Balid) szépen illusztrálják a füstölő kereskedelmét, ami évszázadokon át az ókori és középkori világ egyik legfontosabb kereskedelmi tevékenységeként" virágzott a régióban - mondja ki a védelemről született határozat.

Vallások

A füstölőgyantát szinte minden vallás használja templomaiban-mecseteiben. Máté szerint 2:11, gyanta és mirrha volt a bibliai Háromkirályok által Jézusnak szánt ajándékok között.

"Amikor meglátták a csillagot, igen nagy volt az örömük. Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt. Kinyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát."

A tömjén füstölő saját füstölő vagy olajesszencia formájában minden vallásban az új testi és spirituális szakasz elkezdésekor kap szerepet. A kereszténység mint nagy felvevőpiac viszont érdekes módon inkább a füstölőút leáldozásához járult hozzá tevőlegesen.

Mire jó és hogyan jó?

A füstölőgyantát aromaterápiában, hagyományos gyógyászatban, ajurvédikus gyógymódokban, gyógyszeriparban és a parfümiparban használják, összetevői bőrgyógyászati termékekben bukkannak fel. Az olajesszanciákat gőzlepárlással nyerik, de van olyan összetevője, ami csak égetéssel válik élvezhetővé.

Hagyományos medicinaként a következő esetekben használják:

asztma, emésztési rendellenességek, bélgyulladás, ízületi gyulladások, sebek kezelése, fekélyek, fájdalomcsillapító különösen rovarcsípések esetén.

A megfelelő tisztaságú, áttetsző, sárga füstölőgyanta belső használata is lehetséges és elfogadott, el lehet szopogatni, vagy olaját ételekhez adni.

Az aromafrakció 75%-át monoterpének, sesquiterpének, monoterpenolok, sesquiterpenolok, ketonok és diterpenoid adják. Édes balzsamos, friss illata van.

a füstölőgyanta szülletése

Hatása

Mint sok tradicionális medicinában használt szernek, a füstölőgyantának is kevés egyenlőre a modern tudomány módszereivel vizsgált, igazolt hatása. A füstölő tömjénról széles körben elterjedt, hogy hatásos

colitis ulcerosa,
asztma,
reuma artritisz

kezelésére, de ez hivatalosan csak részben igazolt. Hivatalosan is elismert és alkalmas

g yulladásgátló ként,
tonizáló;
pszichoaktív;
antidepresszáns szerként;
(különösen baktériumés gombaellenes hatása miatt) levegőtisztító szerként való alkalmazása;
alkalmas továbbá ízületi gyulladások kezelésére.

Egy 2009-es tanulmány szerint a füstölő gyanta molekulái képesek választani és különbözőképpen hatnak az egészséges és a rosszindulatú epehólyag sejtekre.

2012-ben kutatól úgy találták, hogy az incenszol acetát molekulák "viselkedése" befolyással van a hipotalamusz–tobozmirigy–adrenalin (HPA) tengelyre és jótékony hatással van a hippokampusz génkibocsátására, ami lehetővé teszi alkalmazását a depresszió jellegű rendellenességek kezelésében. Én ebből nem sokat értek, inkább csak annyit, hogy a füstölőgyanta meggyújtása/elpárologtatása, annaak körülményei és a kibocsátott molekulák jó hatással vannak rám, kellemes közérzetet biztosítanak és utána kevésbé van kedvem rosszra gondolni, vagy leülni egy sötét sarokba és szomorkodni az életemen. Úgy tűnik, hogy amit érzek, az igaz.

2014-ben egy újabb tanulmányban erősítették meg, hogy a szantálolaj és a füstölőgyanta olaj esszenciája rosszindulatú elváltozásban érintett sejtek elhalását idézte elő. A kutatás során a füstölőgyanta molekulái szelektív módon hatottak különféle rosszindulatú sejtekre, , ezzel szemben a szantálolaj a sejtciklus leállításával és a DNS rombolásával nem szelektív módon okozta a sejtek halálát. Itt be is fejeznénk a számunkra kevéssé érthető, ám megerősítő jellegű információk idézését.

túltermelés füstölőgyanta