0db termék (0.-)
Kosár
Az Ön kosara üres

Tajvan organikus teáinak alkonya

Fenntarthatatlan fenntarthatóság

A tajvani teatermelés 60 %-át teszik ki az oolong teák. Ezen belül különleges helyet foglalnak el a magashegyi, organikus farmokon termelt különféle oolongok, olyanok, mint a Da yu Ling, Li Shan, Shan Lin Xi. Ezek valóban magashegyi teák, a yunnani és darjeelingi teák mellett a világ legmagasabb fekvésű teatermelő helyeiről származnak, 2500-3200 méter tengerszint feletti magasságról.

Az elmúlt években ezeknek a teáknak az ára sosem látott mértékben nőtt.

Ez szoros összefüggésben van azzal a szomorú ténnyel, hogy az igazi magashegyi oolongok jelentős része eltűnőben van. 

A Chen család Csang-Kaj-Sekkel.. Limei Chen fotója

Csang Kai Sek

A tajvani magashegyi teatermelés kezdetei a hatvanas évek végére nyúlnak vissza, amikor Jindi Chen, egy őszibarack termesztéssel foglalkozó földműves a Da Yu Lingen, a  Li hegység egyik szeletén 2700 méter magasan kezdett el teát termeszteni. A teát csak a gyümölcstermesztés melléküzemágaként kísérleti jelleggel kezdte el de erőfeszítéseit csakhamar elnöki kitüntetéssel jutalmazták. 

 "1967-ben maga Csang Kai Sek látogatta meg a birtokunkat, hogy tiszteletét tegye apám  előtt. Ennyire híres volt a barackültetvényünk. Beszélgetni kezdtek, főleg olyan növények termesztésének lehetőségéről volt szó,  amelyek alternatívát jelenthettek a már ismert haszonnövényekkel szemben főleg a tájfun szezonban. Az elnök a teára hívta fel apám figyelmét."  - meséli Limei Chen, aki Jindi lánya. “Olyan ajánlás volt ez, mintha a császár, vagy uralkodó határozatot adott volna ki, apám pedig nagyon is komolyan vette az ajánlást.  A következő három évben apám a magashegyi teatermelés körülményeinek kialakításával foglalkozott. Kezdetben több mint 75 %-os selejttel dolgoztunk, 800 palántából alig 200 maradt életben. De apám el akarta kápráztatni az elnököt és tovább próbálkozott. Chen példája hamarosan országos szinten is követőkre talált.

Ma az 1000 méter fölötti ültetvényeken termelt ún. magashegyi tea  Tajvan egyik legértékesebb terméke.  

„A nap korlátozott ereje, a hőmérsékleti különbség és a felhőknek köszönhető természetes árnyékolás, gyakori köd miatt a magashegyi tea különösképp illatos”, mondja David Tsay a biogazdálkodásra specializálódott tajvani teamester. 

A Chen farmjáról származó tea  (amit azelőtt Song Lu Tea Gardenként ismertek), a legbecsesebb teák egyike Tajvanban. Földrajzi magasságának köszönhetően  ez a farm volt a legmagasabban fekvő oolong tea ültetvény az egész világon. Itt termett a "Havas Tea" fantázianévvel futó prémium minőségű oolong, amelyből 1.3 fontot 370 dollárnak megfelelő összegért forgalmaztak. A "Snow Tea" egy év alatt több, mint 3 millió dollár termelésére volt képes. Pontosabban lett volna képes, mert ma már nem létezik. A farm múlt novemberben ugyanis – a kormány által küldött 50 ember rekultivációs munkáját követően – megsemmisült.

„Szeretném visszavásárolni a földet, de nem engedik,”mondja elcsukló hangon Limei. Tsay Taipei teastúdiójában. Közben átlapozunk egy magazint, amely a korábbi teaültetvény szomorú sorsát tárgyalja. Ez az első alkalom, hogy a hölgy olvassa ezt a különös cikket és láthatóan zavartnak tűnik.

„Nem tudom, hogy hogyan folytathatnám,” - mondja. "Az eredeti ültetvényből semmi sem maradt. "

A Chen teaültetvény még a rombolás előtt

Megvédjük a hegyeket

„Egy évtizeddel ezelőtt a tajvani kormány kampányba kezdett, ami a magashegyi mezőgazdaság korlátozását és szabályzását tűzte ki célul,” mondja Tsay. Noha a szándékaik alapvetően helyesek voltak, de azt szörnyű módon vitték véghez.  A magashegyi mezőgazdaság ugyanis adott esetben valóban romboló következményekkel járhat, elősegíti a talaj erodálódását és a környezetre káros növényvédőszerek és műtrágyák használatának következtében a vízforrás és a föld is fertőződhet. A különféle adalékanyagok kivonják a nedvességet a talajból, évtizedekre terméketlenné téve azt. Ez a tea esetében sincs másképp.  Nagyon mérgező iparág ez: minden egyes font teáért $9 USD-t kell rovarirtóra és fertőtlenítőszerekre költeni. A magashegyi termesztés visszaszorítása érdekében 2014-ben taiwani teakutatók kifejlesztettek egy – Taiwan Tea Number 22 néven ismert – alacsony magasságon termeszthető teát, melynek aromái magashegyi társaiéra emlékeztetnek. A környezetvédelmi lobbinak adott válaszképp, s a választópolgárokra való tekintettel, a kormány elkezdte a magashegyi teafarmok újraerdősítését s megművelésük előtti állapotukra visszaállításukat. 

magashwegyi tajvani teaültetvény

Kivágni a fákat

"A kormányzat számára ez egy fekete-fehér probléma. Látják a magashegyi teafákat és ki akarják vágatni őket. De kérdezhetnénk, akkor mi lesz a többi magashegyi ültetvénnyel, tökkel és más hasonlóval, vagy például a szállodákkal? Azok sokkal szennyezőbbek, mint a tea.  Mi egyáltalán nem használtunk növényvédő szereket. "

Egy a Dongshi Erdőkerület által kiadott folyóiratban (hatósági szervként ez rombolta le Chen ültetvényét) négy írásjegyben foglalták össze a különös védelmi politikát: "zu di zao lin",  azaz: "ha meg akarod tartani a földed erdőt kell ültetned". Tajvanon minden föld az államé, a földművesek bérleti szerződésekkel hasznosíthatják azt.  Így tehát, aki nem hajlandó az erdőtelepítésre, vissza kell adja a kormánynak.  Való igaz, hogy a fák élete nagyon fontos a magashegység ökoszisztémájának fenntartásához, gyökerük a legeredményesebb fegyver az erózió elleni harcban. Egy olyan szigeten, mint Tajvanon, ahol a tájfunok gyakoriak, az erózió hatalmas problémát jelent. A felelőtlen mezőgazdálkodási technikák miatt a földcsuszamlások állandó fenyegetettséget jelentenek a tajvani utakon. 

De mit jelent az erdő?  Ennek a fogalomnak a definíciója is állandóan változik.

Ahhoz, hogy megértsük a kormányzat logikáját a tajvani termőföldre vonatkozó törvényekhez kell visszanyúlnunk.  A Kínai Népköztársaság kikiáltása és a japán megszállás megszűnése után a földek az ötvenes évek elején az államhoz kerültek, beleértve a Da Yu Ling földjeit is. Az állam a visszavonuló veteránoknak egyszeri pénzbeni kielégítést, vagy földet ajénlott fel.  A Chen család a földet választotta. Egy feltétel volt; az erdősítés. Ez akkoriban gyümölcsfák és teafák telepítését jelentette. 

“A kormányzat logikája az elmúlt évtizedben változott meg.” mondja Limei  

“A gyümölcsfák és a teafák nem számítanak többé fának..” Az már csak ráadás, hogy tulajdonképpen Csang Kaj Sek személyében maga az állam javasolta Chennek a teaültetvény betelepítését. 

“Ha ezt előre tudjuk, nem tettünk volna így, majdnem ötven év munkája veszett kárba!”

Arról nem is szólva, hogy a növényvédőszerek és műtrágya alkalmazása nélkül tartott organikus ültetvény fáinak nagyon erős a gyökérzete, elegendően erős arra, hogy ellenálljon az eróziónak. Ha nem így lenne, elpusztulnának. "A kormány emberi mégsem veszik ezt figyelembe, egysíkú a gondolkodásuk.”

Maga Tsay sokáig a magashegyi teatermelés ellenzője volt, amíg meg nem ismerkedett a Chen családdal. Mivel csak organikus trágyákat használnak, és nem öntöznek, az itt növő teafák gyökérzete feltűnően erőteljes.

“Minden teafa három méterére egy méter gyökérzet jut. A fák bokra, ágvastagsága is nagyon erőteljes. 

Tajvani teaföld elpusztítása

A hivatal védő karja

De a mezőgazdasági hivatalt mindez nem érdekli, minden magashegyi teaföldet elkoboztak.

"Azt mondták, hogy mivel nem akarnak különbséget tenni, minden családi gazdasággal így tesznek." A föld tulajdonlása, különösen itt a Da Yu Lingen nagyon ellentmondásos.

“Régen az emberek nem nagyon foglalták írásba a dolgaikat” magyarázza Limei. “Egész egyszerúen nem tudták, hogy a föld a földművesé, vagy csak haszonbérletben művelik. Teljes káosz volt.” Tsay hozzáteszi “A kormány döntése egyértelmű; minden 2500 méter fölötti állami bérelt teaföldet ki kell irtani.  Csak azok a földek menekültek meg, amelyeknek bérlői megfelelő politikai kapcsolatokkal rendelkeztek, vagy őslakosok művelték, esetleg a földműves valamilyen módon bizonyítani tudta földjének tulajdonjogát. Az olyan gazdák, mint Chen, akik teljesítették az ökológiai gazdálkodás követelményeit, de nem voltak ilyen privilégiumaik rosszul jártak. Azt javasoltam,  hogy a Chen birtokot próbálják meg kulturális, vagy kutató helyszínné nyilvánítani, ehelyett mindent tönkretettek, évtizedes fákat vágtak ki és a helyükre  csemetéket ültetttek, hogy megállítsák az eróziót.  Ennek semmi értelme.. Limei nevet és videókat mutat a telefonján a letarolt ültetvényről. 

“Nézze ezeket a csemetéket” mutat a képernyőre. “Milyen picik. Azt akarja mondani, hogy ezek jobban teljesítenek az erózióval szemben, mint az évtizedes tea és gyümölcsfák?”

letarolt teaültetvény

Az erdészeti hivatal szerint egy fa gazdasági értékét nem a visszafásítási képessége szabja meg és viszont. 

" Sok időt töltöttem Chen farmján. Ökológiailag tudatosan megtervezett és irányított organikus helyszín volt."mondja Tsay, aki 12 évet töltött Kína és Tajvan organikus ültetvényein mint tea nevelő és szakértő. A kérdés az, jó hatással van-e a környezetre egy magashegyi ültetvény? Nem. De nem az a megoldás, hogy a már létezőeket letaroljuk. A megoldás az lenne, hogy integráljuk ezeket a természetbe."

Limei Chan

A tajvani tea, ami mégsem az

“Kár érte. A Da Yu Lingben voltak a legjobb magashegyi tea ültetvények Tajvanon. Most mind oda van. 

Persze továbbra is sok magashegyi farm létezik, de nagy részük 2400 méteren, vagy alacsonyabban. A Chayi és Alishan régióiban egyedül 2,300 hektár tea ültetvény található. A magashegyi jelzőt bármely 1000 méternél magasabban fekvő ültetvényre lehet alkalmazni. 

De az is igaz, hogy sok ezek közül erősen vegyszerezett és erodált. De más vidék, más a helyi szabályozás és ezek így is dolgozhatnak. "

“Álljunk meg egy pillanatra!  - mondom neki. Akkor honnan jön ez a sok magashegyi tea, amit a piac kínál?"

Gondoljunk csak Taipei tea utcáira. Mindegyik teaház menüjén magashegyi teák kóstolhatók. Tajvan évi termelése 15,000 tonna, a kereslet ennek sokszorosa, kb. 45,000 tonna. A matematika pedig nem vélemény kérdése.

“Rengeteg teát importálnak mostmár Vietnamból, Indiából, Thaiföldről, és a végén mind tajvani eredetet kap.” mondja Tsay. Állítása szerint a kereskedelemben kapható tajvani tea kb. 70 %-a igazi tajvani oolong tea. A maradék importból származik és kevert tea.

Sajnos túl késő. Az ültetvény 13 hektárnyi teája megsemmisült, a tajvani teatörténelem egy darabkája pár óra leforgása alatt örökre eltűnt. Mellékesen a barackfákat is kiirtották. Egyedül a Da Yu Lingen a családi gazdaságok 80 %-át rombolták le.  Ezzel együtt a háborús veteránok, akik kártérítésként kapták a földet új otthon után kellett nézzenek. A föld most elhagyatott, puszta.

tsai

David Tsay

A Tajvani Teatermelők Szövetségének adatai szerint Tajvan valóban rászorul az importra, ami évente kb. 20,000 tonnát tesz ki.

Másrészt a magashegyi tajvani oolong tea ugyanolyan értékes márka, mint a kaliforniai tej, vagy a wisconsini sajt. Fontos márka, amit összességében 5,000 hektáron termelnek. 

- Találkozott már importált tajvani oolonggal?

- A dolog természetéből következően természetesen nem - mondja Tsay. Senki nem fogja ezt elmondani Önnek így közvetlenül. Az emberek szeretik a dolgokat drágán és kis költséggel eladni. A fogyasztó pedig szintén a dolgok természetéből következően nem tud erről. A cégek pedig elegendően sokat költenek csomagolásra. A közvélemény nagyon tájékozatlan ezzel kapcsolatosan.

Épp emiatt Tsay az életét az oktatásnak, a teával kaopcsolatos felvilágosító munkának szentelte. Rendszeresen tart továbbképzést szakmai körökben és ma Tajvan egyik vezető szakértőjének számít, aktív kapcsolatot tart Ázsia sok organikus teatermesztőjével. 

A városi emberek azt hiszik, hogy ülhetnek az elefántcsonttornyaikban és megrendelhetik az organikus termékeiket, ami pedig jár nekik. De ezt anélkül teszik, hogy a termelő, a termesztő szempontjait is meg akarnák érteni. Nem feltétlenül fizetik meg az árát és nem akarják megérteni, mit jelent valójában a minőség. 

  Ezért olyan könnyű a mindenkori kormányzatnak megtámadni és lerombolni az olyan életmúveket, mint Chen farmja. Nekünk a társadalomnak ki kellene menni a földekre, letérdelni a földre és megérteni a földmúvest, megérteni a földünket, hogy hogyan is működik. Közös erőfeszítés kellene ez legyen a fogyasztó és a termesztő között. Ezzel szemben csak embereket látok, akik az irodáikban ülnek az asztalra tett lábakkal és az igényeikkel. Bár mindenki hallja a szót, valójában az embereknek fogalma sincs a fenntarthatóságról.

 

tajvani oolong tea

A cikk eredetileg a Munchiesben jelent meg.