0db termék (0.-)
Kosár
Az Ön kosara üres

Napjaink vízei

A jó teákhoz, sokszor felönthető puerhekhez, wulongokhoz a fővárosi, kissé pihentetett víz megfelelő, japán teák fogyasztásához már ez is alkalmatlan. A jó teák elkészítéséhez nagyon lágy, tiszta víz kell, aminek az összes ásványianyagtartalma nem haladja meg az 50, vagy legfeljebb a 100 mg/litert.

 

Eredetileg a Kyotoi Daitokuji templom altemplomát díszítette 1510-től, a Kyotói Nemzeti Múzeumben látható
 

A teához való víz

A magyar háztartásokban a vízszolgáltatóktól elérhető víz, amint azt az OMO reklám óta tudjuk, ezzel szemben kemény, sőt nagyon kemény. A víz keménységét általában a német keménységi fokkal jelölik (nk), ami a CaO mg/liter egy tizede, tehát például 144mg CaO/ liter esetén az érték 14,4 nk. A karbonáttartalom függvényében a víz:
 

  •  0-7 nk0-ig nagyon lágy
  • 7-14 nk0-ig lágy
  •  14-21 nk0-ig közép kemény
  •  21 nk0-tól kemény az ivóvíz

 
  A jó teákon belül a fekete, vagy fermentált shu puerh teákhoz, esetleg sötét wulongokhoz a fővárosi, azon belül inkább a budai kerületekben vételezett, felhasználás előtt kissé pihentetett víz megfelelő, kínai, koreai japán zöld teák fogyasztásához már ez is alkalmatlan. Ezekhez nagyon lágy, tiszta víz kell, aminek az összes ásványianyagtartalma nem haladja meg az 50-100 mg/litert. Ezen a vizsgán az egyébként ízletes, de szintén túlbecsült Evián is megbukna és csak a tiszta alpesi vizek néhány márkája maradna versenyben. Ilyen az olasz Levissima, Alisea - Fonte del lupo, Alba, de folytathatnánk a sort osztrák és bajor vizekkel. Aki itthon keres magának tökéletes vizet a teájához, az használjon ozmózisszűrővel felszerelt víztisztítót, vagy ha van a közelben tiszta forrásvíz, akkor tároljon otthon hűvös, fénytől védett helyen vizet. Nincs más megoldás; a legjobb teák azonnal segítségért kiáltanak, amikor rossz vizet adunk hozzájuk, a sokadik felöntésnél pedig már csak a kloridokat, hidrogénkarbonátokat és nitrátokat érezzük.

 

Pihentetett víz

A jó teákhoz, sokszor felönthető puerhekhez, wulongokhoz a fővárosi, kissé pihentetett víz megfelelő, japán teák fogyasztásához már ez is alkalmatlan. A jó teák elkészítéséhez nagyon lágy, tiszta víz kell, aminek az összes ásványianyagtartalma nem haladja meg az 50, vagy legfeljebb a 100 mg/litert. Ezen a vizsgán az egyébként ízletes, de szintén túlbecsült Evián is megbukna és csak a tiszta alpesi vizek néhány márkája maradna versenyben. Ilyen az olasz Levissima, Alisea - Fonte del lupo, Alba, de folytathatnánk a sort osztrák és bajor vizekkel. Aki itthon keres magának tökéletes vizet a teájához, az használjon ozmózisszűrővel felszerelt víztisztítót, vagy ha van a közelben tiszta forrásvíz, akkor tároljon otthon hűvös, fénytől védett helyen vizet.
A magyar ásványvizek közül jelenleg egyik sem felel meg ezeknek a kritériumoknak, palackozott ásványvizeink különösen magas ásványianyag tartalmú artézi vizek.

 

Aki teát akar készíteni, más víz után kell néznie.

Mészkőhegységeinkben sok a természetes forrás. Ezek a vizek nagy energiájú, szűrt, tiszta vizek, szerencsés esetben ásványianyag tartalmuk is megfelelő lehet. Vulkáni hegységeinkben a természetes források mindegyike és a közművek által szolgáltatott vizek jelentős része is megfelelő teához.
Az Alföldön már nehezebb a helyzet. Természetes forrásból nem juthatunk tiszta vízhez, a városi közművek vizei pedig meglehetősen kemények. Itt jobban járunk ha saját tisztító berendezést használunk.

Megfelelő lehet az esővíz, ha képesek vagyunk gondoskodni a gyűjtés és a tárolás higiéniájáról. Ez egyáltalán nem olyan könnyű, mint azt gondolnánk, ezért nem is javasoljuk. Jó teakészítéshez a Pi víz, amennyiben megbízható forrásból szerezzük be. Nem is gondolnánk, hogy ilyen bonyolult, pedig nincs más megoldás; a legjobb teák azonnal segítségért kiáltanak, amikor rossz vizet adunk hozzájuk, a sokadik felöntésnél pedig már csak a kloridokat, hidrogénkarbonátokat és nitrátokat érezzük.