Tansui Tanba chawan matcha csésze

Súlyos Tamba csésze, melynek átmérője 12,8 -12,5 cm, magassága 7,7 cm Satoshi Tanaka (1973-) műhelyéből, a Tansuiból, melynek pecséte láthatóa a dobozon a csészén és az igazoláson.

A Momoyama-kor végén (1624) átalakult a japán kerámia, egyre több helyütt bukkantak fel szépséges mázak, az anagama műhelyeket felváltották, kiegészítették a noborigama kemencék. Az Edokorban Kobori Enshu és más esztéták stílusa és elképzelései is teret nyertek sosem látott változatosságban hozva létre teás eszközöket.

 A Tamba más néven Tachikui kerámia ettől jóval hamarabb, a Kamakura korban keletkezett (353-1153) és a Seto, Tokoname, Shigaraki, Bizen, és Echizen mellett egyike a Hat Híres hagyományos japán kerámia stílusnak..

A Tamba jellemzője az egyszerű vaskos forma, sötétbarna, bronzos, aranyos, természetes fatüzes hamu máz, ami összességében fanyar, erős, teával együtt már elegáns, kontrasztos, ellenpontozott stílus.

A Tanba kerámia falvai Tachikui város, Imada-cho, Taki-gun, Hyogo prefektúrában hegyek között meghúzódó kis falvak a Shitodani folyó mentén. A Tamba erejét a különleges emeletes kemencék és a vasban gazdag helyi agyag adja. A múltban vázák, tárolók, csészék gyártása folyt főként helyi használatra. A régi Tamba stílus egyik különlegessége a faszénnel betakart rusztikus mázat adó vaskos vázák. Ez a fatüzes tradíció a következő 800 évben is folytatódott és ma is tart, melyben nagy szerepet kapott Yanagi Muneyoshi a Japán Népművészeti Múzeum alapítója aki széles körben tette ismertté ezt a kerámia stílust. Ennek is köszönhetően a tamba falvak komoly szakmai turizmust bonyolítanak le.  A híre keramikus Bernard Leach gyakran tett látogatást és szerette a színtelen rusztikusságát. Felesége Janet Darnell szintén itt lakott és elsajátította a Tanba technikáját.  Az itt alkalmazott emeletes kemencék egyedülállóak Japánban, csak a Tachikui műhelyek hasonlítanak hozzá.