Pávaszem tenmoku chawan matcha csésze

Tatsuno műhely, Shoki

Ez áll a csésze és a jelzett doboz pecsétjén.

A csésze a gyűjtők körében jólismert és kedvelt 2. Gaei Matsuyama alkotása, a "kujaku" pávaszemes tenmoku szép példája.

A stílus és technika nagymestere I. Matsuyama Gaei (1916-1963)  volt .   A második kínai–japán háború kitörése után Észak-Kínába került konzulként, ahol véletlenszerűen találkozott a kerámiával, de ez a találkozás meghatározta további életét és ottlétének nyolc éve alatt belevetette magát az ősi kínai kerámiatechnikák tanulmányozásába, 1947-ben visszatért Japánba, ahol megépítette a Tatsunocho-Tominaga műhelyt Hyogo prefektúrában. Mestere a legendás kiotói Kiyomizu Rokubei五代 清水六兵衛 (1875-1959) támogatásával kezdte keramikus karrierjét. Műhelyét 1950-ben Kamikajo városba költöztette, itt vitte tökélyre egyedi, különleges, tenmoku technikáját, amit pávaszem tenmokunak nevezett el.

"azt hiszem csakis azért sikerülhetett, mert teljesen kívülről jött amatőr voltam és félelem nélkül álltam a feladathoz, hogy saját, a hagyományos műhelyekben nem ismert mázat hozzak létre."

 

A Kínában tartózkodásom során úgy éreztem, hgy különlegesen szerencsés vagyok, hogy helyben tanulmányozhatom az ősi kínai kerámiát a Qing dinasztiától egészen a Tang dinasztiát megelőző korig, de különösen a páratlan szépségű Song kerámiát. 

A kínai kerámiának nincs párja a világon és ezen belül is a Song dinasztia az a kor, amiben sosemlátott magasságot ér el olyan darabok létrehozásával, amihez hasonló  még nem született. A Song műhelyek közül a Yuzhou, a Ruzhou, Ruguan, Longquan, Jishu

Shubu, Ding , Jian, Jun, Soudan kivétel nélkül olyan helyszínek amiket csak egyetlen szóval lehet leírni: kivételes, csodálatos. különösen a színeváltó tenmoku mázak ragadták meg a figyelmem, a Yohen Tenmoku, Yuteki Tenmoku, Usagihaozhan, és Henan Tenmoku demonstrálja a leginkább a Song művészet nagyságát.

Azóta ezeknek a műhelyben átalaku mázaknak a arabja vagyok és nagyon elszomorított, hogy a japán kerámia csupán a kínai imitációjáig jutott. Szerettem volna modern csodálatos tenmoku máz létrehozásával új, friss energiát hozni. A háború után azzal az ötlettel tértem haza, hogy a pávatoll mintázatát használva inspirációként saját stílust hozok létre. A máz mindig változik. Van, hogy vöröspávát, máskor kék pávát ritkábban pedig mély bíbor pávát sikerül létrehozni. Szeretném ezt végtére is hagyományos kerámián alapuló technikát

új idők új szimbólumaként tökélyre vinni. 

Rohamosan felívelő pályáján meghatározó volt, amikor az Urasenke különleges aktusként az iemoto 60. születésnapjára 14 csészét rendelt tőle, ezek a darabok ma már csillagászati áron cserélnek gazdát. A császár is hivatalos gyűjteményébe illesztette néhány darabját.   

Népszerűsége tetőfokán 1963-ban súlyosan megbetegedett.

  Halála előtt még átadta feleségének Tsutakonak a Matsuyama tenmoku technika receptjét.  Tsutako lett a Matsuyama műhely második generációs vezetője és nagyon sikeresen folytatta férje örökségét.

  Fia Matsuyama Shoki (1946 -  ) a 2. Gaei Matsuyama

eredetileg jogásznak készült, majd 1974-ben épített egy saját műhelyt és eleinte kedvtelésből, majd ipari méretekben kezdett kerámiát gyártani.  
Számos kiállítása volt Tokióban, Nagoyában, Osakában, Amagasakiban, Kobében, Himejiben, Okayamában stb.
Ázsiai Művészeti Kiállítás díja 1986. Az ő munkája az itt látható csésze  13 cm x 7,2cm

Tsutako legidősebb lánya Kazuko a műhely harmadik, egyben minden jel szerint utolsó tagja.